Nagy vállalások Párizsban

A világ legnagyobb kibocsátója, Kína azt vállalta, hogy 2030-ra megfékezi a kibocsátások növekedését. Az USA 26-28 százalékos csökkentést vállalt 2025-ig, az EU pedig 40 százalékost 2030-ig az Energiaklub összefoglalója szerint. Szinte minden ország nyújtott be vállalásokat, amelyek együtt jelentős valódi csökkenést hozhatnak majd a kibocsátásokban.
Természetesen továbbra is kérdés, hogy ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C fok alatt tartsuk, írja az Energiaklub helyszínről tudósító társelnöke, Bart István. (A 2 °C-os emelkedést egy korábbi konferencián tűzték ki célul, mint “még elviselhető” változást okozó szintet.)

A párizsi csúcs önmagában nem tud megálljt parancsolni a klímaváltozásnak, mégis, a hat évvel ezelőtti sikertelen koppenhágai klímacsúcs óta Párizs jelenti a legjobb esélyt arra, hogy a világ tényleg megkezdje az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezését. Ezúttal sokkal erősebb a politikai akarat a világ vezetőinek részéről, ami alapot ad a reményre.

A tét nem kisebb, mint az emberiség mostani életmódjának jövője. Ha nem érjük el, hogy a kibocsátások jelentősen csökkenjenek, a Föld számos területe a következő száz év során lakhatatlanná válik, a többit pedig várhatóan lángba borítják a szárazság és éhínség miatt kialakuló háborúk.

"A 2015-ös menekültválság egyik fő oka a szíriai polgárháborút megelőző ötéves szárazság, ami kimutathatóan a klímaváltozás következménye. A magyarok a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy az éghajlat változása milyen drámai változásokat hozhat a mi életünkbe is, hiába történik a világ egy másik felén. Az éghajlatváltozás elleni harc nem a zöldek hobbija, hanem alapvetően határozza meg a mai civilizáció, és benne Magyarország jövőjét. Azt szeretnénk, ha olyan megállapodás születne, amely a már megtett kibocsátás-csökkentési vállalásokat kötelezővé és ellenőrizhetővé teszi, illetve meghatározza a vállalások későbbi szigorításának menetrendjét” – írta Bart István.