Kevesebb vizet fogyasztanak a magyarok

Magyarországon az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés 2000 és 2015 között 13 százalékkal csökkent, ennek elsősorban a víz- és csatornadíjak emelkedése az oka – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményéből, amelyet a víz világnapja alkalmából adtak ki.

2015-ben az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés 61,5 köbméter volt. Az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva kiderül, hogy Magyarország mutatója az alsó ötödbe esik, ami víztakarékosságra utal. Az egy főre jutó kitermelt vízmennyiség Pest megyében kiugróan magas, az országos átlag közel háromszorosa, mivel Budapest vízellátását döntően Pest megyéből biztosítják.

2000 és 2015 között az egy főre jutó éves közüzemi lakossági vízfogyasztás több mint 10 százalékkal csökkent, ami elsősorban a víz- és csatornázási díjak emelkedésével magyarázható. 

Az egy főre jutó éves közüzemi ivóvízfogyasztás 2015-ben 34,1 köbméter volt. Az Európai Unió tagállamaival való összehasonlításból az derül ki, hogy Magyarország mutatója alulról a második ötödbe esik, ami szintén víztakarékosságra utal.

A települési szennyvíztisztítási index (amely a települési szennyvízkezelés fejlettségének mértékét mutatja) értéke 2000 és 2015 között 51 százalékponttal esett (a mutató annál jobb, minél alacsonyabb). Ez a mutató Budapesten a legkedvezőbb (11 százalék), de meglehetősen jó értékekkel bír Komárom-Esztergom (13 százalék), Veszprém (17 százalék) és Fejér (19 százalék) megye is. A szennyvíztisztítási index értéke Tolna (59 százalék) és Bács-Kiskun (52 százalék) megyében a legmagasabb.

A közüzemi ivóvíz-ellátottság az ország településeit tekintve már 2008-ban elérte a 100 százalékot, míg a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2015-ben 95 százalék volt.

A közüzemi szennyvízcsatornával rendelkező települések száma 2000-ben 854, 2015-ben 1999 volt. A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma ugyanebben az évben már 3,4 millió volt, ami 79 százalékos csatornázottságot jelent.