Donald Trumpnak elege van a kínaiakból

Donald Trump akár már ezen a héten eldöntheti, mit tegyen Kína szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata ellen. Sajtóértesülések szerint az elnök azt tervezi, hogy Robert Lighthizer kereskedelmi képviselővel vizsgálatot kezdeményeztet azzal kapcsolatban, megsérti-e Kína az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 301-es szakaszát. Ez a passzus lehetővé teszi, hogy az elnök egyoldalúan vámokat vessen ki, vagy egyéb korlátozó intézkedést hozzon, hogy megvédje az amerikai iparágakat más országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatától, például kétoldalú megállapodások megsértése vagy az Egyesült Államokat sújtó „diszkriminatív” intézkedések esetén.

Lighthizernek azt kellene kiderítenie, hogy Kínának a szellemi tulajdon védelmére irányuló politikája „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak” minősül-e. A törvény alkalmazása a The Wall Street Journal szerint megnyithatja az utat kínai exportőrök ellen foganatosítandó szankciók és fejlett amerikai technológiák kínai cégekhez vagy amerikai–kínai vegyesvállalatokhoz történő transzferjének szigorítása előtt is.

Ezt a törvényszakaszt egyébként széleskörűen alkalmazták az 1980-as években a japán motorkerékpár, acél és egyéb termékek importjának korlátozására, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 1995-ös létrehozása óta azonban ritkán nyúltak hozzá. Azóta a WTO a kereskedelmi viták megoldásának a fóruma, de Lighthizer és Wilbur Ross kereskedelmi miniszter szerint hihetetlenül lassan intézi az ügyeket, gyakran hosszú éveket vesz igénybe a döntés, ráadásul a szervezet szerintük kimondottan Amerika-ellenes.

Trump régóta élesen bírálja a kínai kereskedelmi gyakorlatot, emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters. Peking megbüntetése most azért került terítékre, mert a Fehér Ház szerint nem tesz eleget Észak-Korea megfékezéséért. Az Egyesült Államok azt akarja, hogy Kína nagyobb gazdasági és diplomáciai nyomásgyakorlással próbálja eltántorítani Phenjant a nukleáris és rakétaprogramjától, és nem hisz Pekingnek, amikor az azt állítja, hogy megtesz minden tőle telhetőt, de csak korlátozott befolyása van szomszédjára.

Susan Thornton, a külügyminisztérium Kelet-Ázsiáért felelős államtitkára egy keddi kongresszusi meghallgatáson azt mondta, hogy hamarosan bejelentik az észak-koreai atomprogram elleni szankciókat, amelyek kínai pénzintézeteket is érinthetnek. Emellett a kereskedelmi tárca külön vizsgálatot is folytat a kínai acélimporttal kapcsolatban, ami újabb büntetőakciókhoz vezethet, emlékeztetett a Politico. A Kínával szembeni esetleges szankciókat illetően ráadásul Trump számíthat a törvényhozásban kisebbségben lévő demokraták támogatására is, akik éppen tegnap nyújtottak be egy törvénytervezetet, amely kimondottan Kína és a többi olyan állam ellen irányul, amelyik csal a kereskedelmi szabályozással, és manipulálja a piacokat, hogy tisztességtelen előnyt élvezzen.

Elkéstek az Észak-Korea elleni szankciók?

Szakértők szerint már túl késő, hogy szankciókkal meg lehessen állítani az észak-koreai fegyverkezési programot. A nemzetközi büntetőintézkedések ellenére az észak-koreai gazdaság a jelek szerint fejlődik, a GDP tavaly 3,9 százalékkal növekedett a dél-koreai központi bank szerint. Bár azt nem tudni, hogy mennyibe kerültek az új fegyverekkel, köztük az interkontinentális ballisztikus rakétával végrehajtott kísérletek, a legnagyobb költségeken – a létesítmények megépítésén – már túl vannak. „Amíg a Kim család van hatalmon – és ez valószínűleg még hosszú ideig így marad –, addig lehetetlen leállítani a nukleáris programot” – mondta a Bloombergnek Andrei Lankov, a szöuli Kukmin Egyetem Koreával foglalkozó professzora. Donald Trump amerikai elnöknek így kevés ütőkártyája maradt, különösen mivel nem akar tárgyalóasztalhoz ülni Kim Dzsongunnal.