Minden harmadik magyar fiatal külföldre tart

Minden harmadik (33 százalék) 15–29 éves fiatal tervezi, hogy külföldön tanul majd, vagy külföldön vállal munkát – derül ki a Magyar ifjúság kutatás 2016 adataiból. A külföldi tervekkel rendelkezők túlnyomó része hosszabb távú, pár évig tartó munkavállalásban is gondolkodik (83 százalék), negyedük terveiben szerepel a tanulás, a letelepedést pedig a fiatalok 45 százaléka fontolgatja. A fiatalok 69 százaléka a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. Tavaly a harminc év alattiak 43 százaléka a generációjuk legégetőbb problémáit az anyagi nehézségekben, a létbizonytalanságban és az elszegényedésben látta, ezt követi a kiszámíthatatlan jövő.

A százoldalas tanulmányról Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára képviselői kérdésre reagálva elmondta: a kutatás szerint a fiatalok körében jelentősen nőtt a keresőtevékenységet folytatók aránya. Míg a 2012-es kutatásban a válaszadók 40 százaléka dolgozott, a tavalyi adatok szerint már a fiatalok több mint felének (54 százalék) volt munkája: 86 százalékuk alkalmazott, 4 százalékuknak önálló vállalkozása van, 3 százalékuk pedig közfoglalkoztatott.

A 2012-es problématérképhez képest a munkanélküliség jelentősége csökkenő tendenciát mutat, 2016-ra ugyanis a hét legégetőbb probléma között a hatodik helyre került, noha korábban az első három hely valamelyikén állt. A fiatalok 24 százaléka megtapasztalta már a munkanélküliséget, 13 százalékuk volt már regisztrált munkanélküli, 5 százalékuk azonban nem regisztráltatta magát.

Az egész fizetését zsebbe kapja a megkérdezett fiatalok 17 százaléka, további 12 százalék csak egy részét, 71 százalékuk azonban nem találkozott ilyen módon a feketemunkával. Ez némi javulást mutat, hiszen 2012-ben a fiatalok 22 százaléka az egész fizetését, 7 százalékuk pedig egy részét kapta zsebbe. A fiatalok nettó 238 795 forint átlagos fizetéssel lennének elégedettek. A válaszadók 22 százaléka nettó 150 ezer forintos fizetéssel is beérné, 17 százalékuk pedig nettó 300 ezer forint felett szeretne keresni.

A kutatásban részt vevők több mint fele nem tudott vagy nem akart adatokat közölni a háztartásáról vagy személyes jövedelméről. A válaszadók 17 százaléka egy hónapban legfeljebb 30 ezer forint jövedelemből gazdálkodhat, 30–60 ezer forintot 6, 60–90 ezer forintot 8 százalékuknak kell beosztania. Jelentős szórásról árulkodik, hogy 9 és 8 százalékos részt fed le a 90–120 és a 120–150 ezer forintos személyes jövedelemmel rendelkezők tábora is. Mindössze a megkérdezettek 10 százalékának több a személyes jövedelme havi 150 ezer forintnál, a plafon pedig 300 ezer forint alatt van.