A kormányzó Konzervatív Párt éléről és így a miniszterelnöki tisztségből is távozó Theresa May legesélyesebbnek tartott utódjelöltje a BBC televíziónak adott, hétfőn késő este sugárzott 22 perces interjúban megerősítette azt a véleményét is, hogy lehetséges a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig új megállapodás elérése az Európai Unióval.
Az EU többször is leszögezte, hogy nincs mód a brit kilépés feltételrendszeréről novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is visszautasított 585 oldalas megállapodás újratárgyalására.
Johnson azonban a BBC-interjúban kijelentette:
a May-kormány és az EU által megkötött Brexit-megállapodásból el kell távolítani „a halott részeket”, és ki kell emelni azokat az elemeket, amelyekkel „lehet valamit kezdeni”.
A legvitatottabb részt, az ír-északír határellenőrzés fizikai visszaállításának elkerülését célzó megoldást Boris Johnson szerint szintén ki kell venni a megállapodásból, és az október 31-i Brexit-határidő után, az átmeneti időszakban kell vele foglalkozni.
Arra a riporteri felvetésre, hogy a Brexit után tervezett átmeneti időszak a dolgok jelenlegi állása szerint csak a Brexit-megállapodás elfogadása esetén léphetne életbe, Johnson részletek nélkül azt mondta: „valamilyen megállapodásra” szükség lesz, éppen azért, hogy az átmeneti időszakot érvényesíteni lehessen. Hozzátette:
a Brexit eredeti, március 29-i határnapja óta politikailag sok minden megváltozott Nagy-Britanniában és a Csatorna másik partján egyaránt, és megváltozott a vélemény arról is, hogy mire van szükség.
Johnson szerint például senki nem akar fizikai határt Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, és senki nem is gondolja, hogy erre szükség lenne.
A problémára a konzervatív párti brit politikus bőségesen kínálkoznak különböző technikai jellegű megoldások, amelyekkel elkerülhető a határellenőrzés újbóli bevezetése.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora – amelynek Johnson is tagja – mindenekelőtt a Brexit-megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.
E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a rendezési folyamat egyik fő vívmányaként felszámolt ellenőrzést Írország és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg gyakorlatilag semmiféle fizikai formában nem létező határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
A hétfő éjjel sugárzott BBC-interjúban Boris Johnson kijelentette: „egyetlen pillanatra sem” gondolja azt, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján lépne ki az Európai Unióból. Hozzátette azonban:
a józan ész azt diktálja, hogy az ország felkészüljön egy ilyen Brexit-forgatókönyvre is, éppen annak érdekében, hogy az európai partnerek megértsék, London milyen komolyan veszi a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét.
Johnson szerint ez szükséges ahhoz, hogy Nagy-Britannia elérje azt a Brexit-megállapodást, amelyre szüksége van.
A WTO-szabályrendszer alapján az EU vámokat léptetne életbe a brit importárukra. Boris Johnson a BBC-interjúban kijelentette, hogy London nem kíván vámokat alkalmazni az EU-ból érkező árukkal szemben, de elismerte, hogy ennek elkerüléséhez szükség van a kölcsönösségre és az együttműködésre az EU-val.
A külföldi EU-állampolgárok helyzetéről szólva kijelentette:
3,2 millió emberről van szó, akiknek megfelelő védelmet kell biztosítani.
Johnson szerint elsődleges fontosságú ennek törvényi rögzítése a brit jogszabálygyűjteményben, mégpedig előfeltételek nélkül. Hozzátette: ő már a kilépésről döntő 2016-os népszavazás másnapján ezen az állásponton volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.