Pozitív hozadéka is van a pandémiának az egészségre nézve

Úgy tűnik, hogy a járványhelyzet egyik pozitív hozadéka, hogy jobban értékeljük az egészségünket – a megkérdezettek legnagyobb arányban (44 százaléka) legalábbis ezt jelölték meg az elmúlt időszak pozitívumaként. A járványhelyzet hatására rögzült szokások között vezet az immunrendszer támogatása (50 százalék), az alapos kézmosás és a stressz levezetése csak utána következik 42-42 százalékkal.

Szinte teljes az egyetértés abban a kérdőív alapján, hogy a saját felelősségünk, hogy egészségesek maradjunk – 94 százalék vélekedik így, és nem hárítaná át ezt a családjára, a munkahelyi közegre vagy az államra. A válaszolók a közepesnél kicsit jobban tartják magukat egészségtudatosnak – egy ötfokú skálán 3,61-es értéket eredményezett a válaszok összesítése. Talán azért is érzik, hogy van még mit javítani a tudatosságon, mert a járványidőszak erősen korlátozta a lehetőségeket:

a legnagyobb arányban (39 százalék) ugyanis azt találták a válaszadók problematikusnak, hogy a bezártság miatt nem tudtak eleget mozogni.

Sokan találkoztak közvetve vagy közvetlenül a koronavírussal

A válaszolók egynegyede (26 százalék) érzi csak úgy, hogy szinte kicsattan az egészségtől. Kétharmaduknak (67 százalék) vannak kisebb egészségi gondjai, míg 100-ból hatnak komoly problémái vannak.

A kérdőív kíváncsi volt arra is, hogy vajon hányan találkoztak közelebbről Covid-fertőzéssel – akár mert megbetegedtek, akár mert egy hozzátartozójuk volt érintett, esetleg gyanús volt, hogy megfertőződtek, de nem sikerült kideríteni, hogy így van-e.

A többségnek (54 százalék) volt valamilyen személyes élménye a koronavírussal kapcsolatban, 46 százalék mondta azt, hogy nem érintette semmilyen formában.

Az 55 év feletti kitöltők esetében ez az arány még nagyobb: 57 százalékukat nem érintette a koronavírus, ezért elmondható, hogy valamelyest sikeres volt az idősebb emberek megvédése. 

Bezártság, kevés mozgás, túl sok evés – így születik a „karanténháj”

A koronavírus azon túl is megnehezítette az életünket, hogy nagyon sokakat komolyabban megbetegített.

A válaszadók leginkább a bezártság miatti kevesebb mozgást (39 százalék) érzékelték problémának.

A mozgás hiánya jobban zavarta a nőket, mint a férfiakat (44 százalék vs. 34 százalék), illetve a budapestieket, mint a vidékieket (49 százalék vs. 35 százalék). A felmérésben résztvevők több mint egynegyede (27 százalék) azt is nehezményezi, hogy nem tudott könnyen orvoshoz eljutni. 22 százalék nevezte meg problémaként azt, hogy túl sokat evett, vagy legalábbis nem túl egészséges ételeket fogyasztott.

A női válaszadók listáján sokkal előrébb, a második helyre került problémaként – még a túl sok evést is beelőzte –, hogy túl sokat szorongtak – 29 százalék érezte így. A férfiaknak ezzel szemben csak 13 százaléka számolt be arról, hogy a túlzott szorongás zavarta volna.

Barátunk lett-e a kézfertőtlenítő?

A járvány sokunkat ráébresztett a pozitív dolgokra is: a felmérésben a résztvevők több választ is megjelölhettek, ezek alapján 44 százalékuk jobban értékeli most az egészségét, 38 százalék jobban figyel saját magára és másokra, 33 százalék még inkább fontosnak tartja, hogy támogassa immunrendszerét, 32 százalék jobban figyel a higiéniára, 24 százalék többet mozog, sétál.

Új szokások is kialakultak, amelyek közül a megkérdezettek körében egyértelműen az immunrendszer támogatása vezet, 50 százalékkal. Az alapos kézmosás és a stressz levezetése 42 százalékkal a második helyre került.

A válaszolók egyharmada vezette be új szokásként, hogy hord magával kézfertőtlenítőt – bár a kézfertőtlenítő leginkább a nőknek lett jó barátja, ők jóval magasabb arányban válaszolták azt, hogy immár hordanak maguknál, mint a férfiak (41 százalék vs. 23 százalék). Bár a megkérdezettek 39 százalékának nehézséget okoztak a bezártság miatti korlátozott mozgási lehetőségek, a válaszadók 32 százaléka mégis gyakrabban mozgott, sportolt. 29 százalék arra a gyakorlatra is áttért, hogy ha valami megoldható online, legyen szó megbeszélésről, vagy vásárlásról, akkor arra törekszenek.

Az online ügyintézés sokkal elfogadottabb a budapestiek körében, mint a vidékieknél (43 százalék vs. 25 százalék), illetve a felsőfokú végzettségűeknél a középfokú végzettségűekhez képest (40% százalék vs. 19 százalék).

Mi tesz minket egészségtudatossá?

Az egészséges táplálkozást gondolják legtöbben az egészségtudatosság alappillérének (85 százalék). Második helyen a sport, mozgás (79 százalék), harmadik helyen az immunrendszer támogatása (69 százalék) áll. De a válaszolók közel kétharmada fontosnak tartja a minőségi alvást (65 százalék), és a stressz kezelését (62 százalék) is. A rendszeres szűrővizsgálatok (43 százalék) vagy az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk követése (22 százalék) már kevésbé hangsúlyos elemei az egészségtudatosságnak a válaszadók szerint.

Éles a különbség a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezők válaszai között: előbbiek minden opciót nagyobb arányban jelöltek meg, legnagyobb különbség a minőségi alvás (75 százalék vs. 56 százalék), és a stresszkezelés (71 százalék vs. 54 százalék) szerepének megítélésében van.

Az eredmények alapján a nők egészségtudatosabbnak tűnnek, mint a férfiak: minden lehetséges választ magasabb arányban jelöltek be, a legjelentősebb, közel 20 százalékos eltérés a stresszkezelés megítélésében van a nemek között.

Ha saját magukról kell megállapítaniuk a válaszadóknak, hogy mennyire egészségtudatosak, akkor már nem ilyen markáns különbség látszik a nők és a férfiak között: a nők 21 százaléka, a férfiak 15 százaléka tartja magát teljes mértékig egészségtudatosnak. Az ötfokú skálán mért 3,61-es átlag összeredményként arra utal, hogy még van hova fejlődni egészségtudatosság terén.

Immunrendszert támogató készítményekkel az egészségért

Az egészség megőrzése érdekében a felmérésben résztvevők közül a legtöbben immunrendszert támogató készítményeket szednek a (63 százalék), ügyelnek a kiegyensúlyozott táplálkozásra (57 százalék), sok időt töltenek szabad levegőn (51 százalék), heti 2-3 alkalommal sportolnak (50 százalék). Még a stresszoldásra is szán időt a válaszolók több mint egyharmada (35 százalék).

Ismét elmondható, hogy a nők jóval egészségtudatosabbnak bizonyulnak a férfiaknál:

a nők inkább szednek immunrendszert támogató készítményeket (69 százalék vs. 57 százalék), sportolnak heti 2-3 alkalommal (55 százalék vs. 45 százalék), vagy ügyelnek a táplálkozásukra (63 százalék  vs. 49 százalék), mint a férfiak. 

Négyszer több férfi iszik rendszeresen alkoholt, mint nő

Arra is kíváncsi volt a kérdőív, hogy ki milyen kockázati tényezőknek teszi ki magát, amivel befolyásolja egészségi állapotát.

A legtöbben (54 százalék) azt jelölték meg, hogy van rajtuk némi súlyfelesleg. A válaszolók egyharmada (33 százalék) a kevés alvást is okolja a rosszabb egészségi állapotáért, egynegyede (25 százalék) pedig úgy véli, hogy túl sok stresszel jár a munkája.

23 százalék az egészségtelen ételek fogyasztását érzi hibás szokásnak, 15 százalék dohányzik, 14 százalék rendszeresen, heti több alkalommal fogyaszt alkoholt. A férfi válaszolók csaknem egynegyede (24 százalék) mondta azt, hogy rendszeresen, heti több alkalommal fogyaszt alkoholt – a nőknél csak 6 százalékos ez az arány. 

A válaszadók elég egyöntetűen úgy látják, hogy saját felelősségünk, hogy egészségesek maradjunk – 95 százalék jelölte meg ezt az opciót válaszként, csak 4 százalék véli úgy, hogy az állam felelőssége, hogy megfelelő ellátást biztosítson. 

Mindent összevetve elmondható, hogy

a fővárosi, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők csoportja a leginkább egészségtudatos, ők tesznek meg legtöbb mindent egészségük megőrzéséért.