A franciák a legszigorúbbak, ha valaki megtagadja az oltást

Az oltási kampányok aktuális helyzetéről a nagyvilágban a V4NA készített körképet.

A francia kormány szeptember 15-től tette kötelezővé a koronavírus elleni oltást azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik közvetlen kapcsolatban állnak az ellátást igénybe vevő személyekkel, az intézkedés 2,7 millió embert érint. Azok, akik nem oltatták be magukat, nem dolgozhattak tovább. Olivier Véran egészségügyi miniszter szeptember 16-i bejelentése alapján a rendelet életbelépését követő napon mintegy

3000 olyan dolgozót kellett felfüggeszteni, akik nem vették fel az oltást.

Az oltási kötelezettség azokra vonatkozik, akik kórházakban, idősotthonokban és szociális intézményekben dolgoznak, beleértve azokat is, akik otthonápolást végeznek, továbbá a tűzoltóknak és a mentősöknek is be kell oltatniuk magukat Franciaországban.

A kötelező vakcinációról szóló törvény részletesen felsorolja azokat a létesítményeket, melyek dolgozóinak be kell oltatniuk magukat, még akkor is, ha adminisztratív munkát végeznek, vagy a technikai személyzet tagjai, ugyanakkor a külsős cégek alkalmazottjaira nem vonatkozik ez a kötelezettség.

Ami a tűzoltókat illeti, Párizsban és a főváros környékén 95 százalékos az átoltottsági arány, 

az ország északi részén azonban csak 68.

Belgiumban a kórházak dolgozói körében a legjobb az átoltottsági arány.

Belgiumban a lakosság számára nem tették kötelezővé az oltást, és Alexander De Croo miniszterelnök szeptember 11-én arról beszélt egy interjúban, hogy nem is lesz bevezetve a kötelező jelleggel. Azzal indokolta a döntést, hogy a gyakorlatban rendkívül nehéz lenne a lakosok oltottságának ellenőrzése, továbbá 

az oltást megtagadók szankcionálása is kérdéses lenne.

Az egészségügyi dolgozók esetében azonban már más a helyzet, a Codeco belga egyeztetőbizottság egy szeptember 17-én tartott konzultációjának eredményeképp bevezették az egészségügyben dolgozók számára a kötelező koronavírus elleni oltást, mivel túl alacsony volt az érintett szakma dolgozóinak az átoltottsága.

A döntést azzal indokolták, hogy

a pácienseknek jogukban áll meggyőződni arról, hogy az őket gondozó emberek nem fertőzik meg őket.

Az országban lévő egészségügyi intézmények személyzetének közel 90 százalékos az átoltottsága, a statisztikában azonban csak az intézmények bejelentett dolgozóinak adatai szerepelnek, a magánorvosok és a magánápolók nem, márpedig sok magánpraxissal rendelkező orvos van Belgiumban.

Olaszországban a koronavírus ellen be nem oltott egészségügyi dolgozókat felmentik a munka alól egészen addig, ameddig fel nem veszik a vakcinát. Ezekben az esetekben a munkáltatónak van annyi mozgástere, hogy eldöntheti, az első felszólítás után szabadságra küldi vagy felfüggeszti a munkavállalót, esetleg olyan munkakörbe helyezi át, ahol a rendeletek szerint nem kötelező az oltás.

A rendeletek értelmében augusztus 31-e óta minden egészségügyi dolgozónak kötelező felvennie az oltást, a régiók vezetői azonban szeptember végén állásfoglalást kértek az egészségügyi minisztériumtól, mivel attól tartanak, hogy számos egészségügyi szolgáltatás nem fog üzemelni a hirtelen kieső munkaerő miatt.

A statisztikai adatok szerint mintegy 36 ezer oltatlan egészségügyi dolgozó él Olaszországban.

A legnagyobb arányban Friuli Venezia Giulia régióban nincsenek beoltva az egészségügyi szakemberek, ahol a munkavállalók csaknem 10 százaléka oltatlan.

De nem csak az egészségügyi dolgozók kötelező oltása merült fel, korábban 

vizsgálták a pedagógusok és az oktatásban dolgozók kötelező oltásának lehetőségét. 

Ezt a tervet végül elvették, mivel a régiók statisztikái szerint a pedagógusok nagyjából 85 százaléka beoltatta magát, így a kormány a jelenlegi járványhelyzetet is figyelembe véve nem tartja indokoltnak a kötelező vakcinázást az oktatásban dolgozóknak.

Az Egyesült Királyságban október elsejétől kötelező a védőoltás felvétele az idősotthonokban dolgozók számára, és szeptemberben kezdett el tárgyalni a kormány az egészségügyi dolgozók oltásáról. Az országos egészségügyi szolgálat statisztikái szerint az egészségügyben dolgozók 92 százaléka kapta meg az első, míg 88 már a második vakcinát is.

A kormány úgy döntött, hogy 

konzultáció keretében kikéri az egészségügyi és gondozási intézmények álláspontját is az egészségügyi dolgozók kötelező oltásával kapcsolatban. 

A konzultáció hat hétig fog tartani, és arról is szól, hogy amennyiben az egészségügyi dolgozókra nézve kötelezővé teszik a vakcinációt, abban az esetben mit kezdjenek a kórházakban, illetve a bentlakásos egészségügyi intézményekben dolgozó nem egészségügyi dolgozókkal.

Magyarországon július közepén döntött úgy a kormány, hogy kötelező lesz a Covid–19 elleni védőoltást az egészségügyi dolgozók számára. Orbán Viktor miniszterelnök akkor a közmédiának úgy fogalmazott, hogy az oltás „kötelezővé tételének nem vagyunk a hívei”, viszont az egészségügyi dolgozóknak fel kell venniük azt.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet:

eddig is voltak olyan oltások, amelyek nélkül nem lehetett dolgozni az egészségügyben, és a lista most eggyel bővül.

Görögországban szintén július közepén hoztak döntést, akkor azonnali hatállyal kötelezővé tette a védőoltást az idősotthonokban dolgozók számára. A kormány a kötelező oltásfelvételt szeptembertől az egészségügyi dolgozókra is kiterjesztette. Lettországban pedig nemcsak az egészségügyi és szociális, hanem az oktatási intézmények dolgozói számára is a munka feltételévé tették a védettségi igazolvány meglétét.

Horvátországban október elejétől minden egészségügyben és szociális ellátásban dolgozónak rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel a munkavégzéshez – foglalta össze a portál.