Elbukhat a kötelező oltás Romániában

A törvénytervezet, amelyet a bukaresti ügyvivő kormány több minisztere terjesztett be a szenátus elé, eredetileg csak az állami és magánegészségügyben alkalmazottak számára tette volna kötelezővé a zöld igazolványt, a szenátusi szakbizottságok javaslata alapján azonban az egész állami szektorra és minden olyan magántulajdonú irodaépületre kiterjesztette volna a megkötést, ahol több mint ötvenen dolgoznak.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közös javaslata 67 támogató és 60 ellenszavazatot kapott, ketten tartózkodtak, így 

nem gyűlt össze a sarkalatos törvény elfogadásához szükséges 69 támogató szavazatot jelentő minősített többség. 

A jogszabályt a képviselőház véglegesíti.

A tervezet szerint az oltatlan közalkalmazottak, a parlament tagjai, a közjogi méltóságok és a köztisztséget betöltő személyek a saját költségükön végeznék el a Covid-igazolvány kiváltásához szükséges koronavírustesztet. A munkaadó feladata lenne azoknak az alkalmazottaknak a tesztköltségeit állni, akiknek egészségügyi okokból nem adható be az oltás. A magáncégeknek jogukban állna eldönteni a tervezet szerint, hogy kifizettetik-e alkalmazottaikkal a tesztelés költségeit.

Az állami és magánintézményekben a Covid-igazolvány ellenőrzése a Check DCC nevű mobiltelefonos alkalmazással történik – olvasható az AgerPress által idézett törvényjavaslatban.

A tervezet előírása szerint a törvény hatálya alatt lévő alkalmazottak munkaszerződését 30 napra felfüggesztik, ha nem váltják ki a Covid-igazolványt. Erről a munkaadónak írásban kell értesítenie az alkalmazottat.

Ha a közalkalmazott a 30 nap elteltével sem tudja felmutatni a Covid-igazolványt, automatikusan megszűnik a munkaszerződése. 

A bizottságok elfogadták Florin Cîţu szenátornak azt a módosító indítványát, hogy az utóbbi előírás ne vonatkozzon azokra az alkalmazottakra, akik a 30 nap alatt megkapják a koronavírus elleni oltás első adagját. Őket ingyenteszt illeti meg a munkahelyükön, amíg megkapják a második dózist.

A tervezet szerint a törvényt megszegő jogi személyek 50 000-től 100 000 lejig terjedő bírsággal sújthatók.