Mielőbbi svéd csatlakozást szeretne a NATO
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Svédország mihamarabbi felvételét sürgette a szövetségbe csütörtökön a szervezet külügyminisztereinek oslói találkozóján. Hozzátette, hogy az ügyben egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is és hamarosan ellátogat Ankarába.
A főtitkár szerint Stockholm csatlakozása az összes NATO-tagország érdeke, és rámutatott arra hogy a svéd kormány új terrorizmusellenes törvényei azt bizonyítják, Svédország fokozza a terrorizmus elleni harcot.
Törökország többször kérte a svéd kormányt, hogy határozottabban lépjen fel a terrorizmus ellen és
ne adjon menedéket a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak.
Több évtizedes semlegességével szakítva Svédország tavaly Finnországgal közösen kérelmezte a felvételét a katonai szövetségbe, miután Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajnával szemben. Azonban míg Finnország idén április 4-én csatlakozhatott az észak-atlanti szövetséghez, Svédország felvétele még várat magára.
Az oslói találkozó előtt a házigazda Norvégia külügyminisztere, Anniken Huitfeldt szintén leszögezte: Svédországnak mihamarabb, még a NATO júliusi, Vilniusba tervezett csúcstalálkozója előtt az észak-atlanti szövetség tagjává kell válnia.
A svéd külügyminiszter, Tobias Billström is azt hangsúlyozta, hogy hazája teljesítette a NATO-csatlakozással kapcsolatban tett minden vállalását, és ideje, hogy Törökország és Magyarország is ratifikálja az ország felvételét a katonai szövetségbe. A politikus úgy fogalmazott, hogy a NATO-csatlakozás nem sprinttáv, hanem maratoni futás, és már látszik a cél.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter is arról beszélt a csütörtöki találkozó előtt, hogy
Svédország minden feltételt teljesített, készen áll a NATO-tagságra, és nincs oka annak, hogy ne lehessen a szövetség tagja.
A nyári vilniusi csúcs házigazdája, Litvánia külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis reményét fejezte ki, hogy a júliusi találkozón már a svéd lobogót is felhúzhatják a többi tagállam zászlaja mellé.
Az ugyancsak NATO-tagságért folyamodó Ukrajnára kitérve Stoltenberg elmondta, hogy
hangsúlyozva, hogy Moszkvának nincs beleszólása a NATO-bővítésbe. Hozzátette: olyan keretrendszerre van szükség, amely garanciákat nyújt a kelet-európai ország biztonságára nézve.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Margus Tsahkna és Gabrielius Landsbergis is. Míg az észt külügyminiszter leszögezte, hogy Ukrajnának világos utat kell mutatni a NATO-tagság felé, litván kollégája szintén azt hangoztatta, eljött az idő, hogy a NATO-tagországok valódi megoldásokat dolgozzanak ki, miként válhat Ukrajna a szövetség tagjává.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák fontosságát hangsúlyozta, Stoltenberghez hasonlóan Catherine Colonna francia külügyminiszter, míg Annalena Baerbock német külügyminiszter közölte, hogy bár a szövetség a nyitott ajtók politikáját vallja, nem fogadhat soraiba olyan országot, amely éppen háborúban áll.
Spanyol kollégájuk, José Manuel Albares felhívta a figyelmet, hogy a NATO-nak mindenképpen erős politikai üzenetet kell Kijevnek küldenie a támogatásról a csatlakozási kérelmet illetően.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.