Régóta várt menekültügyi reformról szavaznak Brüsszelben

Az Európai Parlament szerdán szavaz a blokk menekültügyi politikájának átfogó felülvizsgálatáról, amely szigorítaná az illegális bevándorlókkal szembeni határvédelmi eljárásokat, ám minden tagállamtól nagyobb szolidaritást és a befogadottak elszállásolását követelné meg. A csomag elfogadása azonban korántsem oldaná a régóta fennálló migrációs nyomást.

Többéves tárgyalás után ma szavazhatják meg Brüsszelben az EU új migrációs és menekültügyi paktumát, egy tíz jogszabályból álló csomagot, amelynek célja, hogy a blokk országai azonos szabályrendszer alapján, közösen lépjenek fel a migránskérdésben.

A parlament vezető képviselőcsoportjai már korábban jelezték, hogy támogatni fogják a csomagot, ám a paktum néhány törvénye kemény ellenállásba ütközött a testület radikálisabb jobb- és baloldali csoportjai között.

A csomag ellen ráadásul szinte az összes migránsokat segítő civil szervezet fellépett, mivel úgy látják, hogy a törvények az úgynevezett „Európa Erőd” megerősítését segítenék elő, amely sokkal nehezebbé tenné a menekültek számára, hogy bejussanak a kontinensre.

– nyilatkozta Fabienne Keller, a Renew Europe képviselőcsoport francia törvényhozója a France24-nek.

A csomag legfontosabb pontjai:

• Határközpontok létrehozása az illegális migránsok fogva tartására, amíg a kérelmüket felülvizsgálják – az új rendszer az ellenőrzést és a kitoloncolást is felgyorsítaná.
• Kibővített személyazonossági ellenőrzés, amely a kérvények elfogadása esetén is hozzájárulna a migránsok nyomon követésére.
• A szolidaritás nevében az uniós tagoknak több ezer menedékkérőt kellene befogadniuk a „frontvonalbéli” államokból – például Olaszországból –, vagy pénzt és egyéb forrásokat kellene biztosítaniuk a nyomás alatt álló nemzeteknek.
• Lehetőség a menedékkérők visszaküldésére olyan országokba, amelyeket az EU „biztonságosnak” ítél, és a migránsnak van valamilyen kötődése hozzá.

Megkésett és gyenge válasz érkezne a menekültügyi kérdésekre

A ma szavazásra bocsátandó paktum évekig tartó, kényes tárgyalásokon és kompromisszumokon ment keresztül, amelyek 2015-ben, a szíriai háborút követő menekültválság után kezdődtek el. A legtöbb kezdeti elképzelés, például a „migránskvóták” bevezetése az egész blokkot megosztotta, a megegyezést pedig tovább nehezítette, hogy az elmúlt nyolc évben a válságok száma is jelentősen megnőtt.

S bár a parlament legnagyobb képviselőcsoportjai még az általuk túlságosan szigorúnak tartott pontok ellenére is támogatják a csomagot, a kisebb pártok és több tagállam kormánya is keményen kritizálja, mivel a paktum a migrációs nyomáson továbbra sem enyhítene, csak elosztaná azt az országok között.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormány álláspontját képviselve élesen szembehelyezkedett a csomaggal, amelyet a brüsszeli túlkapások és a bürokratikus tétlenség elegyének nevezett.

– szögezte le sajtótájékoztatóján, és figyelmeztetett, hogy „se Brüsszelből, se sehonnan nem mondhatják meg, hogy a mi hazánkba kiket engedjünk be, és a lehető leghatározottabban visszautasítjuk, hogy ezért megbüntessenek minket”.

Ha a jogszabályt elfogadják, akkor 2026-ban lép hatályba. Az Európai Bizottság a következő hónapokban határozza meg, hogy a paktumot hogyan hajtanák végre.

Jean-Louis De Brouwer migrációs szakértő, aki korábban a bizottság menekültügyi és bevándorlási politikájáért felelt, „súlyos kétségeit” fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a paktum hogyan fog működni.

– mondta De Brouwer, aki még mindig sok területet lát, amelyre a csomagnak ki kellett volna terjednie, a határvédelemtől a menekültek elszállásolásáig.