Németországban ismét bevezetnék a sorkatonaságot, Magyarország mit lép erre?

Hosszas vita után Németország legfőbb ellenzéki pártja, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) a héten megszavazta a kötelező katonai szolgálathoz való fokozatos visszatérést. Ez azt jelenti, hogy ha a CDU visszakerül a hatalomba, akkor megpróbálna olyan jogszabályt bevezetni, amely kötelezővé tenné a fiatalok számára, hogy egy évig katonai vagy szociális szolgálatot teljesítsenek – fogalmaz a DW.

A CDU javaslatának az oka az Oroszországgal kapcsolatos aggodalmak és a Bundeswehr – a német hadsereg – személyzetének hiánya. Boris Pistorius szociáldemokratapárti (SPD) védelmi miniszter már korábban jelezte, hogy nyárig eldönti, hogy ő is javasolni fogja-e a kötelező katonai szolgálat ismételt bevezetését valamilyen formában. 

Pistorius jelenleg különféle lehetőségek közül választhat: az egyik a svéd modell. Svédország még 2010-ben felfüggesztette a kötelező katonai szolgálatot, de hét évvel később, a Krím 2014-es annektálása nyomán újra bevezette. Az országban minden 18 évesnek jelentkeznie kell egy általános felmérésre, néhányukat pedig orvosi vizsgálatra hívják be. Évente a férfiaknak és a nőknek mindössze 5–10 százaléka vállal katonai szolgálatot, és csak azokat a fiatalokat sorozzák be, akik hajlandók katonai szolgálatot teljesíteni. A tényleges szolgálat önkéntes. 2023 végén a skandináv ország arról is döntött, hogy újra bevezeti a kötelező közösségi szolgálatot, például a segélyszolgálatoknál. 

Dániában 18 éves kortól kötelező a katonai szolgálat, de ez eddig csak férfiaknak szólt, 2026-tól a nőket is kötelezően besorozzák. Ezenkívül a katonai alapszolgálatot négyről 11 hónapra lett meghosszabbítva csakúgy, mint Svédországban, itt is van elegendő önkéntes.

Norvégiában 2016 óta minden férfinak, minden nőnek katonai szolgálatra kell jelentkezniük, ezt követően orvosi vizsgálatnak vetik alá őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e a szolgálatra. De ismét csak egy töredékét hívják be ténylegesen szolgálatra. A szigorú kiválasztási folyamatnak köszönhetően a katonai szolgálat Norvégiában ugyanolyan szintű tapasztalatnak számít, mint a többi felsőoktatási végzettség.

A sok nyilvános vita ellenére Ausztria soha nem adta fel kötelező katonai szolgálatát. A 18 és 35 év közötti férfiakat hat hónapos alapvető katonai szolgálatra besorozzák a fegyveres erőkbe, feltéve, hogy előzőleg egészségügyileg alkalmasnak találták őket. 

Szerbia 2010-ben szüntette meg a kötelező sorkatonai szolgálatot. A hadsereg tervei szerint hamarosan visszahozhatják. Horvátországban a 18. évüket betöltő fiataloknak részt kell venniük három hónapos katonai kiképzésen. A nők önkéntes alapon vehetnek részt a programban. A kiképzés fizikai tréninget és katonai elméletet is magába foglal. 

Korábban interjút adott a Világgazdaságnak Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki a sorkatonaság kapcsán elmondta, hogy 

A honvédelmi miniszter megfogalmazása szerint egy félreértelmezett nemzetköziség jegyében lebeszélték az embereket a hazafiságról, mondván, majd a nagyok vagy a NATO megvédenek bennünket. Hozzátette, hogy a katonaságra nyitott fiatalok megtalálására kísérleti jelleggel minden 9. és 11. osztályos diák számára kötelezővé tették a honvédelem tantárgyat, egyelőre hat iskolában: gimnáziumokban és szakközépiskolákban egyaránt, katonaoktatókkal.