Az Egyesült Államok és Kína öt év szünet újraindította a félhivatalos nukleáris fegyverkezési tárgyalásokat. Az egyeztetéseken elhangzott, hogy a távol-keleti ország nem vet be atomfegyvert Tajvan miatt, mivel Peking tömegpusztító fegyverek nélkül is legyőzné a sziget hadseregét. A megbeszélésekre márciusban került sor, de a források csak most beszéltek róla a Reutersnek.

Rockets,Silhouettes,Background,China,Flag.,Toned — Fotó: Shutterstock

A világ második legnépesebb országa azt is jelezte, hogy nem érdekelt a nukleáris egyenlőség elérésében. Az angolul Track Two-nak nevezett tárgyalásokon korábbi tisztviselők, katonatisztek, szakértők és tudósok vesznek részt, akik kormányuk álláspontját ismertetik.

Alapvetően nem helyettesíti a hivatalos diplomáciai konzultációkat, de segítheti a kapcsolatok rendezését.

A felek hosszú szünet után tavaly novemberben rövid időre újrakezdték az atomfegyverekről szóló, hivatalos egyeztetéseket, de a tanácskozások azóta megint megrekedtek. Az informális megbeszélésekre akkor került sor, amikor a világ két legnagyobb gazdasága között egyre nő a feszültség, a washingtoni és pekingi vezetők egymást vádolják rosszhiszeműséggel.

Kampánytéma lett a Kínával szembeni keménykedés

Az amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Trump robbantotta ki 2018-ban, aztán Joe Biden elnöksége alatt tovább eszkalálódott. A védővámokat először Trump vezette be 2018-ban, amit most Joe Biden tovább emelt. Sőt, ezzel párhuzamosan a Peking által támogatott hajóépítő ipar vizsgálata is elindult.

Ugyanis Hszi Csin-ping elnök stratégiája, hogy a gazdasági lassulás megállítására Peking figyelmét átterelte a gyengélkedő ingatlanszektorról a feldolgozóiparra. Az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői viszont azzal vádolják a kínai kormányt, hogy állami támogatásokkal teszi exportképessé a termékeket.

A vádakat a világ második legnépesebb országa rendszerint visszautasította.

A Kínával szembeni fellépés és az ázsiai termékekre kivetett védővámok az amerikai elnökválasztás központi témáinak számítanak, így a regnáló Biden és a kampányoló Trump is korán meg akarja mutatni, hogy keményen fog fellépni Pekinggel szemben. Trump néhány hónapja megígérte, hogy az elnöki székbe ülve 60 százalékos adóval sújt minden kínai importot, ezzel ellehetetlenítve az olcsó ázsiai termékek behozatalát.

Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a kínai vezetőket nem igazán érdekli, hogy Joe Biden vagy Donald Trump nyer a novemberi amerikai elnökválasztáson, mivel egyikük győzelméért sem drukkolnak. Pekingben is azt tartják ugyanis a legvalószínűbbnek, amit Washingtonban: bárki van is a Fehér Házban, tovább romlik a világ két legnagyobb gazdaságának a kapcsolata.

Egyre fontosabb az atom

Jelenleg kilenc állam rendelkezik nukleáris fegyverekkel: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, valamint Izrael és Észak-Korea is. További hat államban pedig más nagyhatalmak állomásoztatnak atomfegyvereket. Oroszország rendelkezik a legtöbb (5580) nukleáris robbanófejjel, míg az Egyesült Államok a második 5044-gyel.

Kína a harmadik listán 500 robbanófejjel és 2030-ra valószínűleg több mint ezret fog telepíteni. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint az atomfegyverek a hidegháború óta nem kaptak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban, az atomarzenált birtokló kilenc állam összesen tavaly több mint 91 milliárd dollárt fordított nukleáris arzenálja fejlesztésére.

Vámháború: Kína tudja, hová kell ütni Európának, hogy nagyon fájjon

A dél-amerikai és az egyesült államokbeli sertéstermelők járhatnak jól és tovább növelhetik a piaci részesedésüket Kínában, ha Peking korlátozza az Európai Unióból érkező exportot a két fél között eszkalálódó vámháborúban. Nem csupán azért, mert Kína az uniós sertéshús legnagyobb piaca, hanem azért is, mert az állat olyan részeit is nagy tételben vásárolja, ami máshol eladhatatlan,