Szakértő: Ennek a háborúnak katonai megoldása már nem nagyon van
A két és fél éve zajló orosz–ukrán háború kapcsán egyre merészebb teóriák kerülnek napvilágra a nyugati NATO -szövetséges országok közvetlen katonai részvételéről. A francia elnök nyilatkozata nyitotta ki Pandora szelencéjét. Macron ez év márciusában jelentette ki, hogy nem kizárt a nyugati katonák Ukrajnába küldése. Nem sokkal később Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter már arról beszélt, hogy a NATO katonai személyzete már jelen van a háborúban álló országban, részletekbe azonban nem bocsátkozott, és azt sem árulta el, mely országokról lehet szó. Kaja Kallas észt miniszterelnök a brit Financial Times gazdasági lapnak pedig arról beszélt: a NATO-tagoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a külföldi kiképzőegységek ukrajnai jelenléte miatt a védelmi szövetség háborúba keveredik Oroszországgal. „Vannak olyan országok, amelyek már a helyszínen képeznek ki katonákat” – tette hozzá, azt hangsúlyozva, hogy a kiképzők saját felelősségükre vannak Ukrajnában.
„Ennek önmagában lehet értelme, abból a szempontból, hogy nem kell kiutaztatni messzire az ukrán katonákat, és viszonylag kevés kiképzőt kellene Ukrajnában tartani” – mondta el lapunknak Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.
A szakértő hozzátette, voltaképpen ez egy rendkívül veszélyes dolog, nem is elsősorban azért, mert ez az oroszok számára akár casus belli is lehet.
Sok dologról gondoljuk, hogy vörös vonal, de azt, hogy mi a vörös vonal, akkor tudjuk meg, amikor egy olyan reakció érkezik rá. Nem tudjuk pontosan, hogy Moszkva mire tekint háborús okként, de ez nyilván egy eszkalációs lépés lenne
– jegyezte meg.
Demkó Attila szerint azért lenne ez az ötlet problematikus, mert nem tudni, mi van akkor, ha az orosz erők egy ilyen kiképzőbázisra csapást mérnek, és ott európai uniós országok NATO-katonái halnak meg. „Igazából ez a veszélyes ebben a javaslatban” – tette hozzá.
Már most is vannak Ukrajna területén kimondva-kimondatlanul nyugati országokból érkezett katonák vagy tanácsadók, akik részt vesznek vagy részt vettek a kiképzésben, de más, ha ezt valaki felvállalja, vagy sub rosa, azaz titokban csinálja. „Jelenleg tagadható módon már egy jó ideje az európaiak is és az amerikaiak is katonáikkal Ukrajnában vannak” – mutatott rá Demkó Attila, és hozzátette, azonban ha például egy ilyen létesítendő kiképzőbázison meghal egy francia vagy egy brit kiképző vagy katonai tanácsadó, aki mondjuk az adott ország rakétarendszerére képezi ki az ukránokat, az már nem tagadható.
Ezért az, hogy az EU vagy a NATO Ukrajnában képezze ki a katonákat, minden értelemben veszélyes lépés lenne, és mivel nem érdeke Európának, Amerikának de még az ukránoknak sem az eszkaláció, ezért inkább kerülendő ez a lépés, bár bizonyos szempontokból hasznos is lehet – hangsúlyozta a szakértő.
Elavult irányítási struktúrák, politikai látványkonyha
Demkó Attila a Nyugat által átadott első elveszített ukrán F-16-os kapcsán arra mutatott rá, hogy az első napok elhallgatása után a légierő parancsnokának menesztése több mint beszédes.
„Az biztos, hogy ez a kettő dolog összefügg, és azt látni kell, hogy van kultúrája az ukrán hadseregben is, és az orosz hadseregben is az eltussolásnak. Az, hogy az ukrán F-16-os és az egyik legismertebb pilóta elvesztésének mi volt a pontos oka, egyelőre nem ismert. Az információk arról szólnak, hogy egy Patriot-üteg szedte le, ami egyébként a világ más hadseregeiben, az ukránnál fejlettebb haditechnikánál is előfordul háborús helyzetekben. Ez önmagában tehát nem botrány, annál inkább az, hogy ezt megpróbálták eltussolni, és ez, úgy tűnik, az ukrán légierő parancsnokának a karrierjébe került” – magyarázta a szakértő.
Egy a neve elhallgatását kérő ukrán pilóta a The New York Times újságírójának az F-16-os elvesztése kapcsán arról beszélt, hogy a légi közlekedés irányítási struktúrája Ukrajnában elavult – írta a Magyar Nemzet. A szakértő szerint a nyugati F-16-osok megjelenése az ukrán égbolton a háború állását érdemben nem tudja befolyásolni.
A nagy reményekkel beharangozott vadászgépeknek ugyanis akkora az erőforrásigényük, amit Ukrajna nem, vagy csak alig tud kielégíteni, így valószínűleg többre jutna azzal, ha több lőszere vagy erősebb tüzérsége lenne a háború folytatásához. Ezért az F-16-osok nem többek, mint a politikai látványkonyha részei
– húzta alá Demkó Attila.
A szakértő szerint mindezek ismeretében azt kellene belátni, hogy az orosz–ukrán konfliktusnak katonai megoldása már nem nagyon van. Rövid távú politikai megoldás sincs, de Ukrajna és a világ szempontjából is a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése lenne a legjobb út.
Azonban a kurszki betörés és keleten az egyre fokozódó orosz nyomás sem ebbe az irányba mutat, és emellett Kijev szövetségesei sem tettek eleget korábbi ígéreteiknek – összegezte a biztonságpolitikai szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.