A döntést megelőzően számos lengyel állampolgári megkeresés érkezett az intézethez olyan személyektől, akik a volhíniai mészárlásban megölt családtagjaik földi maradványainak felkutatását és exhumálását kérték – írta közleményében az UINP. Ilyen kérés érkezett mások mellett Rivne megyére vonatkozóan – tették hozzá.
„A 2024 szeptemberében kapott folyamodványt megvizsgálva az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete fel szándékozik venni munkatervébe ilyen munkálatokat és eseményeket Rivne megyében a 2025-ös évre vonatkozóan” − áll a közleményben.
Az 1943–1945 között német megszállás alatt lévő Volhíniában és Kelet-Galíciában az önálló ukrán állam megteremtéséért küzdő Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) több mint százezer lengyel és zsidó polgári lakost mészárolt le a lengyel lakosság elleni etnikai tisztogatás során. A leszámolás kisebb mértékben más nemzetiségeket, cseheket, örményeket, sőt lengyeleket segítő ukránokat is érintett.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter augusztus végén kijelentette: a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba.
Az UNIP bejelentésére reagálva Karol Nawrocki, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) elnöke - a PAP lengyel hírügynökségnek szerdán továbbított közleményben - aláhúzta: az ukrán döntés nem vonatkozik az IPN által az exhumálások kapcsán benyújtott kérvényekre, amelyekre vonatkozóan továbbra sem érkezett hivatalos ukrán döntés. A kérvények benyújtásakor az IPN pedig a korábban kétoldalúan meghatározott szabályok szerint járt el – fűzte hozzá Nawrocki.
Az ukrán félhez benyújtott lengyel állampolgári kérvényekről az IPN elnöke úgy ítélte meg: ezek megvalósítása nincs összhangban a korábbi megállapodásokkal. Az IPN készen áll az exhumálásokról szóló olyan megbeszélésekre, amelyek „az eddigi megállapodásokhoz tartanák magukat, nem pedig az ukrán fél által, konzultáció nélkül beiktatott módosításokhoz” – hangsúlyozta Nawrocki.
Rámutatott: az exhumálásokról szóló döntések nem az UNIP hatáskörében állnak, az IPN ezért kormányszintű ukrán döntésre vár kérvényeinek ügyében. Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője szerdán „jó információnak és jóirányú lépésnek” nevezte az UNIP közleményét. Hozzátette: Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter többször is azt hangsúlyozta az ukrán partnereknek, hogy Varsó „nem terveket, hanem döntések meghozatalát” várja el az exhumálások kapcsán.
Ukrajna 2017 tavaszán felfüggesztette a tömeggyilkosság áldozatainak ukrajnai területeken végzett exhumálását az UPA Délkelet-Lengyelországban, az ukrán nacionalisták által állított emlékművének eltávolítása miatt. A kijevi kormány a kétoldalú tárgyalások és kölcsönös engedmények nyomán 2022-ben jelezte, hogy jóváhagyja a kutatások folytatását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.