EPC-csúcs: nehéz, bonyolult és veszélyes helyzetben van Európa Orbán szerint

Az Európai Politikai Közösség ötödik találkozóján a blokk 42 kormány- és államfője vett részt, uniós vezetők és tisztviselők mellett, akik a kontinens jelenlegi problémáira próbáltak megoldást találni. Orbán Viktor miniszterelnök pedig sikeresnek nevezte a csütörtöki csúcsot.

– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

Az ünnepélyes hangulatot azonban a miniszterelnök szerint beárnyékolja, hogy az európai békét egyszerre több veszély is fenyegeti:

• a szomszédos Ukrajnában harmadik éve dúl a háború;
• a Közel-Kelet lángokban, és eszkalációs veszély fenyeget;
• Észak-Afrikában sorra robbannak ki a konfliktusok;
• az illegális migráció egyre nagyobb méreteket ölt;
• miközben a hidegháború óta nem látható töredezés látható a globális gazdaságban.

Orbán szerint ilyen kihívások mellett az európai vezetőknek együtt kell válaszokat adnia.

Maga a csúcstalálkozó azonban nem formális tárgyalás, hanem mindössze tanácskozás volt, amelyen a résztvevők megpróbálták kijelölni az irányt Európa számára. A tagállami vezetők például egyetértettek abban, hogy a kontinensnek biztosítania kell a saját védelmét és nem támaszkodat az Egyesült Államokra – ezzel reagálva az amerikai elnökválasztás sokkoló eredményére.

Albán miniszterelnök: köszönjük a szervezést Orbán Viktornak

Edi Rama albán kormányfő köszönetet mondott „Európa fekete bárányának”, hogy megalapozta a kommunikációt hazája és az Európai Unió között, amelynek következtében most ő is részt vehetett ezen a csúcson. Hozzátette, hogy bízik benne: az EU tagállamai létrehoznak egy stratégiai csoportot, amely a most tartott csúcshoz hasonlóan naprakészen tud reagálni a nemzetközi kockázatokra.

Kiemelte, hogy reményei szerint Albánia az évtized végéig csatlakozni tud majd az unióhoz, amely már hosszú ideje kiérdemelte, hogy a kontinens tagja legyen.

Orbán: tiszta célokat kell kiemelni

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, hogy a kontinenst érintő összes fenyegetés esetében – legyen az háború, migránshullám vagy gazdasági válság – az együttműködő tagállamoknak pontos, demokratikusan elfogadott és teljesíthető célokat kell kijelölnie.

Példaként említette, hogy az orosz-ukrán háború esetében Magyarország és sok más tagállam nem követhet egy olyan tervet, amely nem jelöli ki, hogy Kijevet meddig támogatják: „Szevasztopol a végcél? Vagy Moszkva? Ilyen projekteket lehetetlen támogatni”.

Donald Trump megválasztásával kapcsolatban kijelentette, hogy bár örül a kettejük közti személyes barátságnak és szövetségnek, valamint a győzelmének, az amerikai szavazók döntése miatt ez most már nem releváns ügy, csak a magyar–amerikai kapcsolatokról lehet beszélni.

A Trump által tervezett védővámok bevezetésével kapcsolatban kijelentette, hogy bár az USA–EU szövetség ma fontosabb, mint valaha, egy vezetőnek a legfontosabb munkája a hazája védelme. Azonban szerinte egy barátságosabb Amerika-politikával Brüsszel biztosíthatná, hogy egy kereskedelmi háborúban a blokk nem válik véletlenül áldozattá: komoly, nehéz tárgyalások előtt állunk, így aktívnak és jó szövetségesnek kell lennünk.

Az orosz–ukrán háború béketárgyalásaival kapcsolatban elmondta, hogy először „nem békét, hanem a tűzszünetet kell elérnünk”. Szerinte csak ezután lehet arról beszélni, hogy milyen feltételeket hoznak a felek a tárgyalóasztalhoz, és hogyan lehet hivatalosan is lezárni a vérengzést, amely „rengeteg ártatlan életébe került”.

Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásának felülvizsgálatával kapcsolatban szintén leszögezte, hogy a háború finanszírozása helyett a felek közti béke megalapozására kellene odafigyelni.