A digitális jegybankpénz működési modelljei és a pénzügyi stabilitás: Kulcsszereplő maradhat a bankrendszer – ezt mutatják a nemzetközi példák

A digitális jegybankpénzről szóló cikksorozatunk harmadik részében az eszköz megjelenésének hatásairól írunk a lakosság és a kereskedelmi bankok közötti kapcsolatokat tekintve. A digitális jegybankpénz kiegészítheti a bankrendszer jelenleg is megbízhatóan működő saját pénzügyi szolgáltatásait. Az új eszközzel kapcsolatos együttműködés a jegybank és a bankok között garantálhatja a pénzügyi szektor jelenleg erős stabilitásának megőrzését és a széles körű felhasználói elérést egyaránt. A pénzintézetek bevonásával működő digitális jegybankpénzmodell biztosíthatja a személyes adatok eddiginek megfelelő rendszerben való védelmét, valamint azt is, hogy a bankok tevékenysége hatékonyan támogassa a gazdasági növekedést.

Szakmai cikksorozatunk harmadik cikkében folytatjuk a digitális jegybankpénz bemutatását. Cikksorozatunk első részében általánosan foglaltuk össze a lakosság által igénybe vehető eszköz előnyeit, mint amilyen a fizetések költségeinek mérséklése, a kamatozás lehetősége és – új szolgáltatások megjelenésén keresztül is – a közvetítői verseny fokozása. A digitális jegybankpénz (DJBP) potenciális előnyei miatt a világ mintegy 130 országában aktívan kutatják az eszköz bevezetésének jövőbeli lehetőségét, ilyen többek között az Európai Központi Bank (EKB) által vizsgált digitális euró. A második cikkben bemutattuk, hogy a DJBP kockázatmentes és esetlegesen kamatot fizető jellegéből adódóan elősegítheti az árstabilitás elérését és fenntartását, valamint különböző csatornákon keresztül még hatékonyabbá teheti a pénzügyi folyamatok jegybanki szabályozását. 

A téma aktualitását növelheti, hogy a hazai és nemzetközi ügyféligények egyaránt a gyors és olcsó, ugyanakkor megbízható digitális fizetési lehetőségek irányába mutatnak. Az elektronikus tranzakciók darabszám szerinti aránya hazai viszonylatban a teljes pénzforgalmon belül 2022-re a 2015-ös szint közel háromszorosára, 36 százalékra emelkedett (a 2022-re vonatkozó érték előzetes adat. A mutató a teljes gazdaságban lebonyolított összes tranzakciót figyelembe veszi, tehát a bolti és internetes vásárlások, a számlafizetések, illetve a különböző szektorokon – háztartások, vállalatok, állami szereplők – belüli és szektorok közötti tranzakciók számát. Forrás: NAV online pénztárgép adatbázis, rendszeres banki adatszolgáltatások és kérdőíves felmérés alapján MNB-becslés), ami az MNB célkitűzései szerint 2030-ra kétharmadra bővülhet. A monetáris politika függetlenségének fenntartásához – például a stablecoinok és a BigTech cégek által jelentett kihívások kezelése érdekében – a jegybankoknak is szerepet kell vállalniuk a digitális átalakulásban, azaz a piaci megoldások mellett a lakosság részére elérhető DJBP fizetési alternatíva létrehozásában.   

A digitális jegybankpénzek rendszerének működtetése többféle modellben valósítható meg

A digitális átalakulás során a jegybank által kibocsátott pénzeknek is lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel. A digitális korszak folyamatai egyre inkább arra mutatnak, hogy a szereplőknek a jövőben szüksége lehet arra, hogy digitális formában is hozzáférhessenek az állam által kibocsátott pénzhez. A felhasználók a DJBP-vel elsősorban a jelen cikkben felsorolt módokon találkozhatnak majd, így mindenki számára érdekes a lakossági digitális jegybankpénzhez való hozzáférést bemutató elemzésünk. 

A lakossági DJBP a jegybankkal, mint kibocsátóval szembeni követelést megtestesítő digitális pénz lesz, mely digitális jellegében hasonló a lakosság számára jelenleg is elérhető kereskedelmi banki számlapénzhez. A bevezetés és a későbbi működtetés során kulcskérdéssé válik az ügyfélkapcsolatok kezelése (pl. ügyfélszolgálatok működtetése, ügyfélpanaszok kezelése). Az ügyfélkapcsolatok olyan speciális feladatokat is magukban foglalnak, mint a fizetési forgalom lebonyolítása, ideértve a fizetési tranzakciókat, valamint az átutalási megbízásokat. De ide sorolható még egyebek mellett az ügyfelek személyazonosságának ellenőrzése és azonosítása, a csalásmegelőzés, a pénzmosás és más törvénytelen tranzakciók megelőzése, felderítése és az ezekkel kapcsolatos információk gyűjtése (tehát az úgynevezett Know Your Customer és Anti-Money Laundering tevékenységek –KYC/AML). Ezen adminisztratív feladatok és az ügyfelekkel zajló kommunikáció miatt az ügyfélkapcsolatok jelentős erőforrásokat és ilyen irányú tapasztalatot igényelnek, ellátásukhoz szükséges továbbá a kapcsolódó infrastruktúra (pl. online felület, fiókhálózat) kiépítése, ami jelentős egyszeri beruházási költségekkel járhat.

A digitális jegybankpénzzel kapcsolatos feladatok – így többek között az ügyfélkapcsolatok működtetése – a szakirodalom (BIS 2021, Fáykiss-Szombati, 2021) szerint többféle modellben is megvalósítható.  Ezek közül mi most két változatot emelünk ki, melyek alapvetően eltérő működést mutatnak be. Az első (ún. közvetlen) modellben a jegybank végzi a rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok teljes skáláját. Ebből következően ebben a modellben a jegybank látja el az adminisztratív teendőket és építi ki a szükséges infrastruktúrát, valamint a megvalósítási modell függvényében optimális esetben teljes körű információkkal rendelkezik az egyéni ügyfélszámlákról. A második (ún. hibrid) modellben ezzel szemben közvetítők (pénzforgalmi szolgáltatók) végzik az ügyfelekkel kapcsolatos feladatokat és kezelik az ügyfelek személyes adatait, továbbá ők végzik az adminisztrációt és biztosítják az ügyféloldali infrastruktúrát, a jegybank pedig nem feltétlenül rendelkezik információkkal az egyéni számlákon zajló pénzforgalomról. Ugyanakkor az ügyfelek mindkét működési modellben közvetlenül a jegybankra szóló követeléssel rendelkeznek, és mindkét esetben a jegybank végzi a DJBP központi rendszer üzemeltetését.

Az ügyfélkapcsolatok közvetítők általi működtetésének jelentős előnyei lehetnek. A közvetítőknél már meglévő tudás, eljárások és infrastruktúra lehetővé tenné a nagyszámú lakossági ügyfél magas szintű kiszolgálását és a személyes adatok jelenlegi gyakorlatoknak megfelelő kezelését és védelmét a digitális jegybankpénz esetében is. Hosszabb távon továbbá a közvetítők DJBP-re épülő szolgáltatásai növelhetik a piaci versenyt és hatékonyságot, és további technológiai innovációhoz vezethetnek. Ezzel ellentétben az ügyfélkapcsolatok kiszolgálásához szükséges kapacitások és képességek jegybanki kifejlesztése és üzemeltetése jellemzően jelentős költségek árán lenne lehetséges a jegybankok részéről. Így kölcsönösen előnyös megoldás lehet, ha a közvetítők megfelelő díjazás ellenében végzik az ügyfelek kiszolgálásával kapcsolatos teendőket, mivel egyrészt az ügyfelek számára a kereskedelmi banki és jegybanki digitális pénz át- és visszaváltása kényelmesebb lehet, az új pénzforma megismerése a közvetítői kapcsolatrendszeren keresztül egyszerűbb lehet, ami az ügyfélszerzést is segítheti, valamint az esetlegesen bővülő kereslethez való alkalmazkodás jobban menedzselhető több piaci szereplő bevonódása esetén. Mindemellett egy ilyen közösen üzemeltetett platform megfelelő alap lehet olyan innovációk bevezetésére, amelyek a közvetítői megvalósítás révén egyszerre több piaci szereplőnél is megjelenhetnek, ami rendszerszinten költséghatékony és versenyképességnövelő megoldások terjedésére adhat felületet.

Ennek keretében az ügyfelek a megszokott banki kapcsolataikon keresztül találkozhatnak a digitális jegybankpénzzel. A már kialakult banki kapcsolatokra támaszkodás egyben a DJBP-vel kapcsolatos eljárások gördülékeny menetét is jelenti. Kínában az ügyfelek által elérhető szolgáltatásokat közvetlenül a pénzintézetek, a nagy népszerűségnek örvendő Fintech, és telekommunikációs vállalkozások is nyújtják. Az Európai Bizottság által készített digitális euró javaslata (Európai Bizottság, 2023) szerint a digitális euróval kapcsolatos lakossági szolgáltatások kétszintű rendszerben, pénzügyi közvetítők igénybevételével lesznek nyújthatók. A Bank of England digitális fontról szóló konzultációs anyaga (BOE, 2023) szerint pedig a digitális jegybankpénzhez kapcsolódó tárcákat várhatóan a pénzügyi közvetítők vezetik majd, és kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújtanak az ügyfeleknek. A nigériai eNaira működése a pénzügyi közvetítőkre épít az ügyfelekkel kapcsolatos szinergiák és a jobb ügyféltámogatási rendszerek megvalósítása érdekében (CBN, 2023).

A lakossági digitális jegybankpénzzel kapcsolatosan felmerülő bankrendszeri kockázatok és azok kezelése

A digitális jegybankpénz bevezetése nem veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. A bevezetés során felmerülő kockázatok kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy csak a hatékony pénzügyi rendszer garantálja a monetáris kondíciók optimális közvetítését. A jegybanktörvények az országok jelentős részében a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását is a központi bankok elérendő és fenntartandó céljai között említik, a 2008-as válság óta pedig egyre erősödik a jegybankok e célok elérését támogató eszköztára is. Ebből következően a jegybank szempontjából kiemelten fontos, hogy a digitális jegybankpénz ne jelentsen kockázatot a bankrendszer működésére.

Nemzetközi kutatások (Paul Wong és Jesse Leigh Maniff, 2020) rámutatnak, hogy a DJBP sikeres bevezetésével és elterjedésével együtt a bankrendszer lakossági – és akár vállalati – ügyfelei a fizetési és egyéb pénzforgalmi tranzakcióik lebonyolításához, vagy akár megtakarításaikhoz is a digitális jegybankpénzt választhatják a bankbetétek helyett annak tulajdonságaitól függő mértékben (pl. kamatozás, fizetési lehetőségek). Ez az ún. dezintermediáció nyomás alá helyezheti a kereskedelmi bankok üzleti modelljeinek fenntarthatóságát (Ramón Adalid és szerzőtársai, 2022). A DJBP kialakításától függően azonban jelentősen eltérhet az esetleges banki hatás mértéke: ha a DJBP elsősorban az elektronikus fizetések elterjedését támogató kialakítással valósul meg (pl. online vagy bolti vásárlásoknál egy új, kényelmes fizetési lehetőséget biztosít, vagy kedvező feltételekkel lehet átutalásokat kezdeményezni DJBP-ben), akkor nem várható a bankrendszer betétállományának érdemi átáramlása a DJBP-be. Míg ha a folyószámlákhoz nagyon hasonló feltételekkel bíró, de azoknál vonzóbb DJBP kerül kialakításra, úgy szélsőséges esetben nagyobb mértékű – de az alább bemutatott többféle módon szabályozható – banki betétállomány is átvándorolhat a jegybankhoz. A piaci verseny mértékétől és a betétkiáramlás nagyságától függően a betéteket a bankok akár kevésbé stabil és vélhetően drágább piaci vagy külföldi finanszírozással is helyettesíthetik, ami ronthatja a jövedelmezőségüket, végső soron pedig a hitelkamatok emelésének irányába hathat. A kérdéssel foglalkozó szakirodalom (Jonathan Chiu és szerzőtársai, 2019) szerint ugyanakkor ennél jóval enyhébb, akár a hatékonyabb verseny irányába kifejtett hatások is megjelenhetnek. Ezen kívül a potenciális kockázatok számbavételénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a DJBP csökkentheti-e a bankok díjbevételét a betétállományok és -tranzakciók esetleges visszaesése miatt, ami a jövedelmezőségre és tőkeakkumulációs képességre is hatással lehet. Hogy milyen kockázati forgatókönyv valósulhat meg, az nagyban függ attól, hogy a DJBP mennyiségi, árazási, szabályozási kialakítása során a jegybankok pontosan milyen célok mentén és milyen paraméterekkel alakítják ki a DJBP-t, valamint, hogy a bankrendszer kiinduló állapota milyen. Egy helyesen kialakított, banki hatásokra is kellő figyelmet fordító DJBP megjelenése ugyanakkor nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását.

A tartás mennyiségének korlátozására alapvetően két elméleti lehetőség jelenik meg az irodalomban. Az első esetben az egyéni DJBP számlákhoz mennyiségi korlátok tartoznak, amelyek egyéni szinten korlátozzák az eszközben tartható likviditás mértékét. Ilyen korlátokat tartalmaz a digitális euró jogszabálytervezete is (Európai Bizottság, 2023), melynek mértéke a jelenleg tervezettek alapján 3-4000 euró lehet (Panetta, 2022). Hasonló mennyiségi korlátok léteznek Kínában is az e-jüan nyilvános tesztelésében (China Briefing, 2022), illetve az MNB lakossági digitális jegybankpénz pilot projektjében is (a Diákszéf pilot projektben 300 ezer forint a maximum tartható összeg). A mennyiséget a tartási limitek mellett korlátozhatja az is, ha a jegybank egy bizonyos összeghatár felett negatív (büntető) kamatokkal ellenösztönzi az eszköz nagyobb igénybevételét. Ezek a megoldások jelenleg hatékonynak látszanak a digitális jegybankpénz működtetéséből fakadó pénzügyi stabilitási kockázatok mérséklésére. 

A jelenlegi nemzetközi szabályozások egy sokkhelyzetben is elegendő likviditás fenntartását és stabil finanszírozást várnak el a bankoktól. Bár a tanulmányok alapján egyértelműen nem állapítható meg a digitális euró bevezetését követően azon bankok aránya (Meller és Soons, 2023; Vollmar és Wening, 2023), amelyeknél a bevezetést követően is kellő likviditási tartalék marad, de a tartási limitek leszűkítik a bankrendszer szintű potenciális forrásveszteség mértékét. Azon hitelintézeteknek, amelyeknek a betéti források vesztesége szűkségessé teszi, lehetővé válik a likviditás egyéb módon történő pótlása (pl. bankközi piac, jegybanki források). A változó banki forrásszerkezet a szabályozási környezet finomhangolását is igényelheti.   

A DJBP azon kialakításai, amelyek megőrzik a piaci közvetítők szerepét a betéti és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásában, kedvezhetnek a szektor jövedelmezőségének, és a hitelezés hatékony ellátását is támogathatják. Ugyanis a bankok számára az ügyfélbetétek gyűjtése információs és üzleti típusú előnyökkel is jár, így például fontos információs forrás hitelbírálatnál a jövedelem rendszerességének megítéléséhez, hitelkapcsolatnál az ügyfél jövedelmének és fizetési szokásainak monitorozásához (MNB, 2021, VII. fejezet). A DJBP továbbá a meglévő fizetési szolgáltatások alternatívájaként jó kiindulópontul szolgálhat az alacsony költségű fizetési platformok terjedéséhez és a technológiai újítások bevezetéséhez, például a fizetési tranzakciókhoz kötődő programozhatóság és okosszerződések révén, továbbá az innovatív technológiák elfogadottságának javításával és az új technológiák bevezetésével komoly katalizáló erővel bírhat a pénzügyi szektor egészének digitalizációjára (Fáykiss-Szombati, 2021). A hagyományos, szorosan szabályozott bankrendszer versenyképességét is támogathatja a potenciálisan alulszabályozott nem-banki versenytársakkal szemben, ha a kereskedelmi bankok is részesei lehetnek e technológiai fejlesztéseknek.

A DJBP bevezetését célzó projektek világszerte a bankrendszer közreműködésével valósulnak meg. A világon elsőként bevezetett, jelenleg is működő digitális jegybankpénz, a bahamai Sand Dollar például kizárólag felhatalmazott pénzügyi szolgáltatókon keresztül érhető el a felhasználóknak (Sand Dollar Individuals, 2023), miközben a jegybank a pénzügyi intézményeket kiszolgáló infrastruktúrát üzemelteti. Az Európai Bizottság által készített digitális euró jogszabálytervezet a digitális euró lakossági szolgáltatások pénzügyi közvetítőkön keresztül történő nyújtását indítványozza. A Bank of England a digitális fontról készített 2023. februári konzultációs anyaga a jövőbeli eszköz várható tulajdonságaiban a lakossági elérést szintén közvetítőkön keresztül képzeli el.   

A digitális jegybankpénzzel kibővülnek a lakosság választási lehetőségei

A digitális jegybankpénz megjelenése egy harmadik pénzforma létrejöttét jelenti. Jelenleg a lakosság alapvetően a pénz két formájával találkozik: az egyik a készpénz, amely egy kockázatmentes jegybankra szóló követelés, a másik a kereskedelmi bankoknál lévő bankszámlapénz. Utóbbi egy digitális, de magára a kereskedelmi bankra szóló követelés (magánpénz). A digitális jegybankpénz megjelenése egy harmadik pénzforma elérhetővé válását jelentené lakossági felhasználók számára, hiszen a jegybankok eddig csak a kereskedelmi bankok számára tették elérhetővé a jegybanki kibocsátású digitális pénzt (ún. jegybanki tartalékszámlák). A DJBP bevezetésével a központi bankok közvetlen a lakosságnak kínálnának digitális pénzt, amely így kiegészítené a már régebben létező másik két pénzformát. 

A DJBP nem veszélyeztetné a meglévő pénzügyi infrastruktúrát, ami azt jelenti, hogy a mai pénzformák – a bankszámlapénz és a készpénz– a jövőben is változatlanul elérhetők maradnak. A készpénz, mint fizetési alternatíva a digitális jegybankpénz megszületése után is forgalomban lesz, hiszen a jegybankoknak mindaddig kötelező biztosítani a készpénzt, amíg irányában kereslet mutatkozik a gazdaságban. A fejlett gazdaságokban (Global Payments Report, 2023) számos társadalmi csoport támaszt igényt a készpénz iránt, így várhatóan a készpénz iránti fogyasztói igény hosszabb távon is fennmarad. A digitális jegybankpénz létrejöttével az ügyfelek egy új alternatívát kapnak a kezükbe a mindennapi pénzhasználatuk lebonyolításához. 

A lakossági fizetési szokások változása miatt a társadalmi igény a jegybankpénz digitális változatának megjelenése felé mutat (BIS, 2022 és 2023). A lakossági digitális jegybankpénz működtetésébe bevont pénzügyi közvető rendszernek számos előnye van a tisztán jegybankok által működtetett rendszerekkel szemben. A felhasználók számára nem jelentene lényegi változást a személyes adataik kezelésének jelenlegi helyét és módját illetően, mindemellett a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának további fenntartását is garantálhatja. A lakossági digitális jegybankpénzek hatékony bevezetése tehát a nemzetközi tapasztalatok alapján a jegybankok és a pénzügyi rendszer szereplőinek együttműködésében létrehozott és üzemeltetett rendszer mellett képzelhető el a jelenlegi struktúra fenntartásának igénye mellett. Ezt a működési modellt számos nemzetközi projekt és elméleti kutatási anyag is alátámasztja.