A munkaerőhiány már nagyobb gond a munkanélküliségnél

A várt 390 ezernél jóval kevesebb, 364 ezer munkanélküli segély iránti kérelmet nyújtottak be az Egyesült Államokban a múlt héten,

és az Eurostat adatai szerint csökkent az állástalanság Európában is. Az eurózónában szezonális kiigazítással 7,9 százalékra csúszott vissza a munkanélküliségi ráta májusban, ami egy éve a legalacsonyabb, és némileg jobb a nyolc százalékos elemzői várakozásoknál. Az állástalanok aránya Spanyolországban a legnagyobb, 15,3 százalék, majd Olaszország (10,5 százalék) és Franciaország következik (7,5 százalék), míg a legalacsonyabb Hollandiában és Csehországban (3,3-3,3 százalék) és Németországban (3,7 százalék).

A 25 évesnél fiatalabbak körében 18,4-ről 17,5 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya. 

Az állás nélkül lévők száma az eurózónában 12,792 millióra, az Európai Unió egészében pedig 15,278 millióra csökkent. A 27 tagállamban a munkanélküliségi ráta az áprilisi 7,4 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött, tavaly májusban 6,9 százalékos volt.

Bár a munkanélküliek aránya még mindig valamivel magasabb, mint a koronavírus előtt, a gondot az Egyesült Államokban és Európában is egyre inkább a munkaerőhiány jelenti, amelynek több oka is van. Az egyik a koronavírus-járvány, amely miatt tömegek hagyták el a nagyvárosokat, és közülük nem mindenki tért vissza, és nem is fog, például azért, mert az otthoni munkavégzés megváltoztatta a hozzáállásukat: az EY globális felmérése szerint a megkérdezett munkavállalók több mint fele fontolgatja, hogy felmond, ha a munkaadója nem lesz elég rugalmas a munkavégzés helyét és idejét illetően.

Mások azért váltanak munkahelyet, mert a korlátozásokat eltérő ütemben enyhítik minden országban, 

így máshol hamarabb találnak állást. Ez okoz gondot például a német vendéglátásban, amely Sandra Warden, a szektort képviselő Dehoga ügyvezető igazgatója szerint rengeteg munkaerőt veszített amiatt, hogy Ausztriában és Svájcban sokkal előbb nyíltak meg az éttermek. Nem tér vissza a munkaerőpiacra az idősebb munkavállalók egy része sem, akiket a járvány alatt elbocsátottak, ami az Egyesült Államokban a New York-i Schwartz Center for Economic Policy Analysis (SCEPA) kutatóintézet becslése szerint csak tavaly a második félévben 1,1 millió embert jelentett. A népesség elöregedése miatt a Center for Global Development előrejelzése szerint Európában 2015-höz képest 95 millióval kevesebb munkaképes korú lesz 2050-re, és ezt a hiányt az automatizálással, valamint a nők és az idősebbek bevonásával sem lehet majd pótolni.

A munkaerőhiány a bérek növekedéséhez vezethet, ami első hallásra jó hír a munkavállalóknak, ám az infláció növekedését vonhatja magával.

Ha pedig túl gyorsan nőnek az árak, akkor egyrészt a kormányok a korábban vártnál hamarabb hagyhatnak fel a gazdaságösztönzéssel, másrészt a jegybankok világszerte előbb kényszerülnek az alapkamatok újbóli emelésére.