A kedden közzétett adatok szerint az erős kereslet, a feldolgozóipar és az export hozzájárulásával Törökország a vártnál valamivel jobb, 7,3 százalékos éves gazdasági növekedést ért el az első negyedévben, bár a devizaválság okozta károk miatt elemzők szerint a növekedés dinamikája lassulhat az év hátralévő részében. A Reuters konszenzusa 7,1 százalékos növekedést jelzett előre. A negyedéves növekedés 1,2 százalék volt a Török Statisztikai Intézet adatai szerint.
A bankszektor hozzájárulása a GDP-hez az első negyedévben éves szinten 24 százalékkal bővült, míg az informatikai és kommunikációs szolgáltatások 17 százalékkal nőttek, emellett a kormány arra számít, hogy a gazdaság további lendületet kap az év során a turizmustól és az exporttól. A fogyasztást az infláció is hajtotta, vagyis az, hogy a pénzromlás láttán a lakosság előrehozta költéseit. A török líra idén 20 százalékkal gyengült a dollárral szemben, tavaly pedig 44 százalékkal értékelődött le.
Rossz hír, hogy a külkereskedelmi deficit áprilisban év/év alapon csaknem a duplájára nőtt, amit az energiaimport költségek 135 százalékos megugrása váltott ki. Az év első 4 hónapjában Törökország energiabehozatali kiadásai 130 százalékkal haladták meg a 2021-es bázist.
Arra számítunk, hogy Törökországban az év hátralévő részében lassú lesz a gazdasági növekedés. Az ukrajnai háború tovagyűrűző hatása és a líra további gyengülése azt jelenti, hogy az infláció valószínűleg 70-80 százalék közelében marad az év legvégéig - írja a Capital Economics jegyzetében, az éves gazdasági növekedést 4,3 százalékra lőtték be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.