Orbán az EU-csúcson: támadják, de megvédhető a magyar érdek

A magyar miniszterelnök szerint az Európai Bizottság hónapokat késlekedett azzal, hogy tervet dolgozzon ki az elszabadult energiaárak kezelésére, a csütörtökön kezdődő uniós csúcs elé kerülő javaslatok közt pedig vannak olyanok, amelyek szöges ellentétben állnak Magyarország nemzeti érdekeivel.

A miniszterelnök a Facebookon tett közzé videóüzenetet Brüsszelből a csúcs kezdete előtt, és ebben elmondta: Magyarországnak nem érdeke, hogy közös, kötelező energiabeszerzést írjanak elő, és az sem, hogy közös európai ársapkát alkalmazzanak a földgázra,

Az előzetes bejelentések szerint Brüsszel javasolja is, nem is gázársapka bevezetését az uniós csúcson, miközben a földgáz közös, kötelező beszerzésére tesz javaslatot – amint erről korábbi cikkünkben beszámoltunk. Azóta a Bloomberg beszámolt egy olyan közleménytervezetről is, amely szerint az Európai Bizottságnak sürgősen el kell kezdenie a munkát egy gázársapka kidolgozására.

Több tagállam sürgeti a gázársapka valamilyen formáját, mások viszont – mint a magyarok és a németek – előre szóltak, hogy szó sem lehet róla: az első, hogy legyen elég energia. Az elmúlt évek egyik legforróbb EU-csúcsára számíthatunk, ezt vetítette előre a magyar miniszterelnök is. A csúcs kezdete előtt a Twitteren Orbán Viktor azt posztolta: a brüsszeli gázársapkatervek Magyarország számára „teljes gázembargóval” érnek fel, és hogy „a gazdasági öngyilkosság nem segít Ukrajnán”. 

A gázársapka kérdésében az ellentétes oldalon áll Európa két legnagyobb gazdasága, Franciaország és Németország: az előbbi támogatja a bevezetését, az utóbbi – Magyarországhoz hasonlóan – ellenzi. A közös földgázbeszerzés gondolatát ugyanakkor Olaf Scholz német kancellár is támogatja.

Emmanuel Macron francia elnök az MTI jelentése szerint a csúcs előtt újságíróknak azt hangsúlyozta: teljes egyetértésre van szükség a tagállamok között, és kijelentette: „nem jó” Európának, ha Németország „elszigeteli magát” a lehetséges gázárplafonról tervezett tárgyalásokon.

Macron reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok vezetői „megtalálják a módját”, hogy „széles konszenzussal” találjanak megoldást az energiaellátás biztosítására.

A Franciaország és Németország közötti kapcsolatokra utalva a francia elnök tagadta, hogy Párizs és Berlin együttműködése megromlott volna. Azt mondta: a két ország az elmúlt években mindig az „egység építésén” dolgozott.

Megfigyelők a két ország kapcsolatait tekintve negatív jelként értékelték, hogy egy nappal a csúcs előtt januárra halasztották a jövő szerdán esedékes rendszeres francia–német miniszteri értekezletet.