Eddig több mint nyolcszázmilliárd euróba fájt Európának az energiaválság

Az Európai Unió országai 657 milliárd eurót költöttek vagy különítettek el az energiaválság kezelésére, az Egyesült Királyság 103,3 milliárd eurót, Norvégia pedig 8,1 milliárd eurót fordított a krízisre – derül ki a belgiumi think tank, a Bruegel elemzéséből.

A legtöbbet Németország költötte, 264,6 milliárd eurót, az Egyesült Királyság követi 103,3 milliárd euróval, Olaszország 92,7 milliárd euróval, Franciaország 92,1 milliárd euróval, majd Spanyolország 40,2 milliárd euróval. A hatodik helyen Hollandia (39,2 milliárd euró) található. A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a számítások nem tartalmazzák Németország 200 milliárd eurós csomagját, mivel annak tartalma még kevéssé ismert.

Szomszédaink közül Ausztria 21,3 milliárd eurót, Szlovákia 9,1 milliárd eurót, Románia 9 milliárd eurót, Horvátország 1,8 milliárd eurót, Szlovénia pedig 2,1 milliárd eurót fordíthatott a területre. A legtakarékosabbnak Ciprus bizonyult 0,2 milliárd eurós kiadással, a szigetországot Észtország követi 0,6 milliárd euróval és Málta 1 euró milliárd euróval. Lengyelország 12,4 milliárd eurót költött a területre. 

A Bruegel szerint az összegek nagy részét az tette ki, hogy a kormányok korlátozták a villamosenergia-árakat és mérsékelték a benzint terhelő adókat. Az agytröszt úgy véli, hogy ezen változtatni kell, mivel az államoknak egyre kevesebb költségvetési mozgásterük van. Ehhez kapcsolódik, hogy több tagállam szerint az állami támogatások ösztönzése megzavarná a blokk belső piacát, például Németországot kritikával illették az óriási energiatámogatási csomagja miatt, amely messze meghaladja azt, amit más uniós országok megengedhetnek maguknak.

Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti képviselője közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézet számításában a magyar rezsicsökkentést nem számították bele, mivel mint mondták, az nem ideiglenes intézkedés. A rezsicsökkentés azonban rezsitámogatásnak minősül, amit figyelembe véve Magyarország GDP-je közel 6 százalékát fordította tavaly rezsivédelemre, amivel ebben a listában az uniós rangsor negyedik helyén áll – közölte a politikus.