BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A választói félelmek okozták a vesztét a fiatal finn kormányfőnek

Finnország a bulizó Sanna Marint a megfontolt Petteri Orpora cseréli, ahogy a gazdasági félelmek nőnek. Orpo meggyőzte a választókat arról, hogy a finn gazdaság bajban van, és ő – inkább, mint a szabad szellemű és szabadabban költekező riválisa, Sanna Marin – az a biztos kéz, amelyre Finnországnak szüksége van.

Sanna Marin gyorsan népszerű lett a nemzetközi színtéren, egyes országok állampolgárai sokszor jelezték már a közösségi platformokon, hogy szívesen elcserélnék a saját pocakos, idősödő kormányfőjüket a vagány, rövidnadrágos szettben fesztiválozó, csinos finn miniszterelnökre. Egy bulizós felvételből ugyan kerekedett némi botrány körülötte, ám végül az is elült.

 Finland's outgoing Prime Minister Sanna Marin addresses media at the Parliament in Helsinki, Finland, to announce that she will step down as Social Democratic Party (SDP) leader in September 2023, three days after she lost the Finnish general elections,  on April 5, 2023. (Photo by Heikki Saukkomaa / Lehtikuva / AFP) / Finland OUT
FINLAND-POLITICS-MARIN
Fotó: Heikki Saukkomaa / AFP

Hiszem, hogy a finn társadalom van annyira rugalmas, hogy elviselje, ha énekelek és táncolok a barátaimmal

– reagált akkor a kormányfő a vele szemben megfogalmazott kritikákra. Igaza lett, lassan elsikkadt az ügy, és még ma is az ország legnépszerűbb politikusának számít.

Sanna Marin a nemzetközi színtéren kétségtelenül szupersztárnak számít, Finnországban azonban elég megosztó figura

– mondta Hanna Wass, a Helsinki Egyetem dékánhelyettese a Financial Timesnak.

Sok volt a gond, megugrottak a kiadások

Az ellenzék mellett a lakosság jelentős része is azt tartja a legnagyobb problémának az ötpárti kormánykoalíció munkájával kapcsolatban, hogy az irányításuk alatt megugrott az államadósság. A kormány alakulásakor, 2019-ben még a GDP 65 százalékát tette ki, 2022 harmadik negyedévére pedig 71 százalékra emelkedett ez az arány.

Sanna Marin szerint 

a meglódult állami költekezés és az adósság növekedése a pandémiára és Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára vezethető vissza.

Elemzők szerint azért mindenképp dicséret illeti a regnáló kormányt, ahogyan a pandémia idején segítette a háztartásokat és a vállalatokat, hogy a lehető legkevesebb gazdasági kárt okozza nekik a járványidőszak. A magas infláció negatív hatásait is igyekeztek hárítani a lakosságról, támogatást biztosítottak például az energiaszámlák kifizetéséhez, és az alacsonyabb jövedelműeknek is nyújtottak kedvezményeket.

Ugyanakkor a kormány túlzott költekezése aggasztó, különösen annak fényében, hogy fokozatosan elöregszik a finn társadalom, a gazdasági növekedés pedig finoman szólva is gyenge. Az Európai Bizottság számításai szerint a finn gazdaság 2 százalékkal bővült tavaly, 2023-ban pedig 0,2, míg 2024-ben 1,4 százalékos növekedéssel kalkulálnak.

Megváltoznak az erőviszonyok

Sanna Marin egyébként több alkalommal is hangsúlyozta, újabb megválasztása esetén sem szeretné különösebb mértékben visszafogni az állami kiadásokat. A miniszterelnök szerint a gazdasági növekedésbe kell most invesztálni, a növekedés alapjainak biztosításához pedig költeni kell az oktatásra és az egészségügyre is. 

Az azonban egyértelmű, hogy a finn gazdaság nem bír el a továbbiakban hasonló mértékű állami kiadásokat.

A finn parlamenti választás eredményének ismeretében az is látható, hogy megváltozhat az északi ország politikai vezetésének színezete. A Nemzeti Koalíció vezetője, Petteri Orpo (53) jó úton halad a miniszterelnöki poszt felé, miután 48 mandátumot szerzett, de a maga 46 mandátumával megerősödött a szélsőjobboldali Finn Párt, míg az eddig kormányzó szocdemek 43 mandátummal a harmadik helyen végeztek. 

A verseny szoros volt, több hétig, esetleg akár egy hónapig tartó kemény koalíciós tárgyalássorozat kezdődhet április 12-én az eurózóna legészakibb tagállamában. Még maga a választáson győztes Orpo szavai is nehéz koalícióalakítást vetítenek előre. Azt mondta: „A megbeszélések biztosan nehezek lesznek, de egyetlen lehetőség a megegyezés. Sokat kell majd dolgozni, nagy különbségek vannak az első három párt között.”

Költségvetési szigort várnak az elemzők

Rövid távon nem kell piaci turbulenciára számítani, a Nordea Bank elemzői szerint a kötvénybefektetők üdvözölni fogják az eredményeket, mivel a következő négy év valószínűleg szigorúbb költségvetési irányvonalat hoz.

Az 1990-es évek második felét és a 2000-es évek jelentős részét a finn gazdaságban gyors fellendülés jellemezte, de ez a virágzó időszak már rég elmúlt, ennek egyik fő oka pedig a Nokia-válság. A finn óriásvállalat a versenytársaknál nehezebben nyitott az okostelefonok felé, eladásai mélyrepülésbe kerültek. Amellett, hogy önmagában a Nokia rossz teljesítménye is képes lehúzni az egész finn gazdaságot, a beszállítói láncokon keresztül mélységeiben is érintette az egész gazdaságot. Az elöregedő társadalom növeli a szociális kiadásokat, csökkenti a munkaerő-kínálatot, de a magánszektor beruházásai visszafogott szinten vannak. A gazdaság szerkezetének megváltozása miatt pedig 100 ezer munkahely szűnt meg a feldolgozóiparban.

Észak-európai összehasonlításban is alulteljesített a finn gazdaság az elmúlt időszakban, a növekedési ütem a tavalyi utolsó negyedévben 0,6 százalékos volt. 

Tavaly a finn GDP a 2010-es szint 112 százalékán állt, eközben a mindenkori eurózónatagok 115,1 százalékos szintet értek el. 

Svédországban, amellyel a finnek egyszerre léptek be az Európai Unióba, dinamikusabban növekedett a gazdaság, tizenkét év alatt 28,3 százalékponttal javult teljesítménye. Ebben szerepe lehetett a saját devizának is: a svéd monetáris politikának nagyobb a mozgástere az eurózónatag Finnországnál. A munkanélküliségi ráta 6,7 százalék volt februárban, nem változott az előző év azonos hónapjához képest, az infláció februárban 8,8 százalékot ért el.

Bár nem valószínű, hogy Petteri Orpo eléri a nemzetközi politikai rocksztár státuszt, mérsékelt és tapasztalt figurának tekintik, és megbíznak gazdaságpolitikájában. Az 53 éves Orpo 2016 óta vezeti az NCP-t, Munkája a Nemzeti Koalíció Pártjával egészen az 1990-es évekig nyúlik vissza. Később Stubb volt NCP-s miniszterelnök agrárminisztere volt, majd Juha Sipila középpárt miniszterelnökének belügy- és pénzügyminisztere lett.

Választási kampányában megígérte, hogy csökkenti a munkanélküli-segélyekre és más jóléti programokra fordított kiadásokat, hogy lehetővé tegye az adósságcsökkentést.

Orpo rájátszott a mélyen gyökerező finn félelmekre az államadósság növekedésével kapcsolatban, és konkrét megoldásokat kínált a problémára. Ahogy az NCP vezetése a közvélemény-kutatásokban az elmúlt hónapokban csökkent, felmerült a kérdés, hogy Orpo némileg félelmet keltő kampánya valóban felülmúlhatja-e Marin sztárhatalmát, valamint a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe való befektetésre irányuló terveit. De a szavazás végkimenetelét látva kijelenthetjük, hogy Petteri Orpo stratégiája végül beigazolódott, az óvatos fiskális politikára való összpontosítása kifizetődött.

A vereség fő okai

Tavaly még esélyesnek tűnt, hogy Sanna Marin ismét megnyeri a választást, de az utóbbi fél évben sorozatos kudarcok érték. Az elemzők legalább négy okot látnak a most 37 éves politikusnő bukására.

A partizós videók

Bár a főáramú sajtóban igyekeztek a vagány, független, „rocksztár” fiatal nő imázsába sorolni a kiszivárgott felvételeket, és Sanna Marin drogtesztje is negatív lett, a bulikon készült merész képek nem vették ki jól magukat a hagyományos értékeket előtérbe helyező finn választók között.

Romló közbiztonság

A mostani választáson nagyot erősödött nemzeti-radikális Finnek Pártja kampányának egyik jelentős üzenete az volt, hogy változtatni kell az ország bevándorláspolitikáján, nehogy Svédország sorsára jussanak az erőszakos bűncselekmények és a bandaháborúk elharapódzása miatt.

Meggondolatlan ígéretek Ukrajnának

Bár a győztes jobbközép Nemzeti Szövetség vezetője, Petteri Orpo megerősítette, hogy Finnország Ukrajna-politikája nem változik, olyan váratlan helyzetek vélhetően nem ismétlődnek meg, mint amikor Marin a választási kampány hajrájában Kijevben bejelentette, hogy átadják a finn F–18-as vadászgépeket Ukrajnának. Mint kiderült, erről a gáláns ajánlatról senkivel nem egyeztetett a kormányában, és a hatalmas felháborodás nyomán vissza is kellett vonnia az ígéretét. Az sem tett jót a miniszterelnök támogatottságának, hogy Finnország közel egy éve bejelentette, hogy csatlakozna a NATO-hoz, de ez a folyamat nagyon elhúzódott.

Romló inflációs adatok

Jóllehet a finnországi infláció még mindig alatta maradt az uniós átlagnak, az ország soha nem tapasztalt ilyen áremelkedést az elmúlt negyven évben, ami visszaütött, főleg a baloldali szavazóbázis körében.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.