A választói félelmek okozták a vesztét a fiatal finn kormányfőnek
Sanna Marin gyorsan népszerű lett a nemzetközi színtéren, egyes országok állampolgárai sokszor jelezték már a közösségi platformokon, hogy szívesen elcserélnék a saját pocakos, idősödő kormányfőjüket a vagány, rövidnadrágos szettben fesztiválozó, csinos finn miniszterelnökre. Egy bulizós felvételből ugyan kerekedett némi botrány körülötte, ám végül az is elült.
Hiszem, hogy a finn társadalom van annyira rugalmas, hogy elviselje, ha énekelek és táncolok a barátaimmal
– reagált akkor a kormányfő a vele szemben megfogalmazott kritikákra. Igaza lett, lassan elsikkadt az ügy, és még ma is az ország legnépszerűbb politikusának számít.
Sanna Marin a nemzetközi színtéren kétségtelenül szupersztárnak számít, Finnországban azonban elég megosztó figura
– mondta Hanna Wass, a Helsinki Egyetem dékánhelyettese a Financial Timesnak.
Sok volt a gond, megugrottak a kiadások
Az ellenzék mellett a lakosság jelentős része is azt tartja a legnagyobb problémának az ötpárti kormánykoalíció munkájával kapcsolatban, hogy az irányításuk alatt megugrott az államadósság. A kormány alakulásakor, 2019-ben még a GDP 65 százalékát tette ki, 2022 harmadik negyedévére pedig 71 százalékra emelkedett ez az arány.
Sanna Marin szerint
a meglódult állami költekezés és az adósság növekedése a pandémiára és Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára vezethető vissza.
Elemzők szerint azért mindenképp dicséret illeti a regnáló kormányt, ahogyan a pandémia idején segítette a háztartásokat és a vállalatokat, hogy a lehető legkevesebb gazdasági kárt okozza nekik a járványidőszak. A magas infláció negatív hatásait is igyekeztek hárítani a lakosságról, támogatást biztosítottak például az energiaszámlák kifizetéséhez, és az alacsonyabb jövedelműeknek is nyújtottak kedvezményeket.
Ugyanakkor a kormány túlzott költekezése aggasztó, különösen annak fényében, hogy fokozatosan elöregszik a finn társadalom, a gazdasági növekedés pedig finoman szólva is gyenge. Az Európai Bizottság számításai szerint a finn gazdaság 2 százalékkal bővült tavaly, 2023-ban pedig 0,2, míg 2024-ben 1,4 százalékos növekedéssel kalkulálnak.
Megváltoznak az erőviszonyok
Sanna Marin egyébként több alkalommal is hangsúlyozta, újabb megválasztása esetén sem szeretné különösebb mértékben visszafogni az állami kiadásokat. A miniszterelnök szerint a gazdasági növekedésbe kell most invesztálni, a növekedés alapjainak biztosításához pedig költeni kell az oktatásra és az egészségügyre is.
Az azonban egyértelmű, hogy a finn gazdaság nem bír el a továbbiakban hasonló mértékű állami kiadásokat.
A finn parlamenti választás eredményének ismeretében az is látható, hogy megváltozhat az északi ország politikai vezetésének színezete. A Nemzeti Koalíció vezetője, Petteri Orpo (53) jó úton halad a miniszterelnöki poszt felé, miután 48 mandátumot szerzett, de a maga 46 mandátumával megerősödött a szélsőjobboldali Finn Párt, míg az eddig kormányzó szocdemek 43 mandátummal a harmadik helyen végeztek.
A verseny szoros volt, több hétig, esetleg akár egy hónapig tartó kemény koalíciós tárgyalássorozat kezdődhet április 12-én az eurózóna legészakibb tagállamában. Még maga a választáson győztes Orpo szavai is nehéz koalícióalakítást vetítenek előre. Azt mondta: „A megbeszélések biztosan nehezek lesznek, de egyetlen lehetőség a megegyezés. Sokat kell majd dolgozni, nagy különbségek vannak az első három párt között.”
Költségvetési szigort várnak az elemzők
Rövid távon nem kell piaci turbulenciára számítani, a Nordea Bank elemzői szerint a kötvénybefektetők üdvözölni fogják az eredményeket, mivel a következő négy év valószínűleg szigorúbb költségvetési irányvonalat hoz.
Az 1990-es évek második felét és a 2000-es évek jelentős részét a finn gazdaságban gyors fellendülés jellemezte, de ez a virágzó időszak már rég elmúlt, ennek egyik fő oka pedig a Nokia-válság. A finn óriásvállalat a versenytársaknál nehezebben nyitott az okostelefonok felé, eladásai mélyrepülésbe kerültek. Amellett, hogy önmagában a Nokia rossz teljesítménye is képes lehúzni az egész finn gazdaságot, a beszállítói láncokon keresztül mélységeiben is érintette az egész gazdaságot. Az elöregedő társadalom növeli a szociális kiadásokat, csökkenti a munkaerő-kínálatot, de a magánszektor beruházásai visszafogott szinten vannak. A gazdaság szerkezetének megváltozása miatt pedig 100 ezer munkahely szűnt meg a feldolgozóiparban.
Észak-európai összehasonlításban is alulteljesített a finn gazdaság az elmúlt időszakban, a növekedési ütem a tavalyi utolsó negyedévben 0,6 százalékos volt.
Tavaly a finn GDP a 2010-es szint 112 százalékán állt, eközben a mindenkori eurózónatagok 115,1 százalékos szintet értek el.
Svédországban, amellyel a finnek egyszerre léptek be az Európai Unióba, dinamikusabban növekedett a gazdaság, tizenkét év alatt 28,3 százalékponttal javult teljesítménye. Ebben szerepe lehetett a saját devizának is: a svéd monetáris politikának nagyobb a mozgástere az eurózónatag Finnországnál. A munkanélküliségi ráta 6,7 százalék volt februárban, nem változott az előző év azonos hónapjához képest, az infláció februárban 8,8 százalékot ért el.
Bár nem valószínű, hogy Petteri Orpo eléri a nemzetközi politikai rocksztár státuszt, mérsékelt és tapasztalt figurának tekintik, és megbíznak gazdaságpolitikájában. Az 53 éves Orpo 2016 óta vezeti az NCP-t, Munkája a Nemzeti Koalíció Pártjával egészen az 1990-es évekig nyúlik vissza. Később Stubb volt NCP-s miniszterelnök agrárminisztere volt, majd Juha Sipila középpárt miniszterelnökének belügy- és pénzügyminisztere lett.
Választási kampányában megígérte, hogy csökkenti a munkanélküli-segélyekre és más jóléti programokra fordított kiadásokat, hogy lehetővé tegye az adósságcsökkentést.
Orpo rájátszott a mélyen gyökerező finn félelmekre az államadósság növekedésével kapcsolatban, és konkrét megoldásokat kínált a problémára. Ahogy az NCP vezetése a közvélemény-kutatásokban az elmúlt hónapokban csökkent, felmerült a kérdés, hogy Orpo némileg félelmet keltő kampánya valóban felülmúlhatja-e Marin sztárhatalmát, valamint a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe való befektetésre irányuló terveit. De a szavazás végkimenetelét látva kijelenthetjük, hogy Petteri Orpo stratégiája végül beigazolódott, az óvatos fiskális politikára való összpontosítása kifizetődött.
A vereség fő okaiTavaly még esélyesnek tűnt, hogy Sanna Marin ismét megnyeri a választást, de az utóbbi fél évben sorozatos kudarcok érték. Az elemzők legalább négy okot látnak a most 37 éves politikusnő bukására. A partizós videókBár a főáramú sajtóban igyekeztek a vagány, független, „rocksztár” fiatal nő imázsába sorolni a kiszivárgott felvételeket, és Sanna Marin drogtesztje is negatív lett, a bulikon készült merész képek nem vették ki jól magukat a hagyományos értékeket előtérbe helyező finn választók között. Romló közbiztonságA mostani választáson nagyot erősödött nemzeti-radikális Finnek Pártja kampányának egyik jelentős üzenete az volt, hogy változtatni kell az ország bevándorláspolitikáján, nehogy Svédország sorsára jussanak az erőszakos bűncselekmények és a bandaháborúk elharapódzása miatt. Meggondolatlan ígéretek UkrajnánakBár a győztes jobbközép Nemzeti Szövetség vezetője, Petteri Orpo megerősítette, hogy Finnország Ukrajna-politikája nem változik, olyan váratlan helyzetek vélhetően nem ismétlődnek meg, mint amikor Marin a választási kampány hajrájában Kijevben bejelentette, hogy átadják a finn F–18-as vadászgépeket Ukrajnának. Mint kiderült, erről a gáláns ajánlatról senkivel nem egyeztetett a kormányában, és a hatalmas felháborodás nyomán vissza is kellett vonnia az ígéretét. Az sem tett jót a miniszterelnök támogatottságának, hogy Finnország közel egy éve bejelentette, hogy csatlakozna a NATO-hoz, de ez a folyamat nagyon elhúzódott. Romló inflációs adatokJóllehet a finnországi infláció még mindig alatta maradt az uniós átlagnak, az ország soha nem tapasztalt ilyen áremelkedést az elmúlt negyven évben, ami visszaütött, főleg a baloldali szavazóbázis körében. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.