Gazdaságilag sokba kerül a szerbeknek a politikai instabilitás

Szerbiában szinte menetrendszerűek a rendkívüli választások. Az elmúlt 11 évben, azaz 2012 óta hat olyan esztendő volt, amikor köztársasági, elnöki vagy helyhatósági választásokat tartottak, és mindössze öt év múlt el voksolás nélkül. Egy érdekes, de talán megmagyarázható összefüggésre mutattak rá elemzők: azokban az években, amikor nem volt szavazás, a GDP-növekedés jóval meghaladta azt a szintet, mint amit választási években regisztráltak. 

Azokban az években, amelyekben nem volt szavazás, átlagosan 4,21 százalékos volt a GDP--növekedés, míg a választási években átlagosan mindössze 0,75 százalékkal emelkedett a GDP. Jó eséllyel ebben az évben is rendkívüli parlamenti választásokat tartanak, így egy ilyen összehasonlítás alapján csekély gazdasági növekedés várható az idén.

A választások miatt hónapokig nem működik a parlament, az államigazgatás működése is lelassul. Megnövekednek az olyan kiadások is, amelyek közvetlenül nem hatnak ösztönzőleg a növekedésre. A hatalom ilyenkor általában arra törekszik, hogy megnyerje magának a választók különböző rétegeit. Ljubomir Madžar neves közgazdász több szerbiai portálnak is kifejtette véleményét, mi szerint a GDP-növekedés tekintetében a választási évek valóságos csapást jelentenek a gazdaságra, megzavarják a rendes folyamatokat és a kilátásba helyezett idei őszi választások sem hoznának jót az ország gazdasági életébe. 

 Egyes elemzők rámutattak, hogy erre nincsenek meg a források, csak eladósodással lehet előteremteni a pénzt. Siniša Mali pénzügyminiszter viszont kijelentette, hogy az államkasszában megvan a fizetések és nyugdíjak emelését is magában foglaló intézkedéscsomaghoz szükséges pénz.