Francia választás: Lassuló gazdaság és orbitális költségvetési hiány várja Le Pent ha kormányra lép

Franciaország Németországgal szemben elkerülte a recessziót, de a tavalyi 0,9 százalékos gazdasági növekedés nem nevezhető acélosnak. Az idei adatokban sincs sok köszönet: az első negyedévben éves szinten 1,1 százalék emelkedést regisztrált a statisztikai hivatal. Bruno Le Maire pénzügyminiszter az év elején jelezte, hogy a kormány idén 1 százalékos bővülést vár. A deficit pedig még nagyobb fejtörést okozhat.

Az Európai Unió ugyanis a GDP 3 százalékában határozza meg a költségvetési hiány maximális szintjét, ez Franciaországban tavaly 5,5 százalék volt, míg az államadósság szintje a maximális, GDP-arányos 60 százalék helyett 111 százalékot tett ki. Az ország túlzottdeficit-eljárásra számíthat Brüsszeltől, miközben a Moody’s jelezte, hogy Franciaország a leminősítés szélére került.

Az intézet elemzői szerint, mivel az új kormány nehéz költségvetési helyzetet örököl, a lehetséges politikai instabilitás hitelezési kockázatot jelent. Megjegyezték, hogy Franciaország adósságterhe nőhet, és 2027-re elérheti a GDP 115 százalékát. A Standard & Poor’s május végén leminősítette Franciaországot, 

A munkanélküliségi ráta 7,5 százalékot ért el, ami meghaladja az euróövezet átlagát , és mintegy 2,3 millión nem találnak állást. Az EKB az alapkamatot tavaly ősz óta 4,5 százalékon tartja. Az viszont kedvező, hogy az infláció lassult az elmúlt hónapokban, júniusban 2,1 százalékra csökkent éves szinten, miközben az ipari termelés átlagos ütemben nőtt.

Mit ígértek a pártok?

A múlt hét végén rendezett francia választás első fordulójában győzelmet aratott a Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN). A voksolás végső kimenetele a visszalépéseken múlik a most vasárnap sorra kerülő második fordulóban. A befektetők attól tartanak, hogy a Nemzeti Tömörülés győzelme megnövelné az expanzív fiskális politika esélyeit, és tovább rontaná a közös valuta kilátásait.

A párt ígéretei között szerepel az energiahordozók, az üzemanyagok és száz alapvető termék forgalmi adójának a csökkentése, továbbá a jövedelmadó eltörlése a 30 év alattiaknak. A szervezet ezenkívül mérsékelné a termelést sújtó sápokat, és visszavonná Macron nyugdíjreformját, amelynek értelmében 64 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár.

Ugyanakkor a piacok az Új Népfronttól (NFP) is tartanak. A baloldali szövetség a második helyen végzett, az NFP végső győzelme valószínűleg növelné a francia cégek bérköltségeit, mivel korábban a minimálbér 14 százalékos emelését és a nyugdíjreform eltörlését ígérték. Bárki is kerüljön kormányra: biztosan nem lesz egyszerű dolga.