Macron várható veresége vérét veszi Franciaország európai hatalmának

Emmanuel Macron centrista pártja biztosan vereséget szenved a választások második fordulójában, a megerősödő radikális jobb- és baloldal miatt nehéz lesz életképes kormányt összehoznia. A francia államfő ezzel nemcsak a saját országában gyengül meg, de jóval kevésbé tudja majd befolyásolni az Európai Unió kereskedelemi politikáját.

Bár Macront Franciaországban a hazai ellenfelei a globális neoliberális elit tagjaként ábrázolják, az uniós környezetben protekcionistának tartják. Brüsszelben Macront azzal vádolják, hogy rendszeresen blokkolja a kereskedelmi megállapodásokat, főleg a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur) tervezett egyezséget.

Sőt, a Politico emlékeztet rá, hogy Párizs fontos szerepet játszott a kínai elektromos járművekkel kapcsolatos vizsgálat elindításában. Ezzel szemben más tagállamok, például Németország, Svédország és Finnország évek óta csalódottak amiatt, hogy az EU lassan halad a kereskedelmi megállapodások megkötésével, részben Franciaország vonakodása miatt.

A Párizzsal gyakran vitázó Berlin most igyekszik betölteni a légüres teret. Olaf Scholz kancellár nemrég az unió kereskedelempolitikáját bírálta, és felvetette, hogy a jövőben olyan kereskedelmi megállapodásokat szükséges kötni, amelyeket nem kell a nemzeti és a regionális parlamenteknek ratifikálniuk, elég lenne az Európai Tanács és az Európai Parlament jóváhagyása.

Macron – protekcionizmus csúcsra járatva

A törvényhozásból kieső centrista képviselők helyét a Nemzeti Tömörülés vagy az Új Népfront – a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták  alkotta szövetség  – politikusai veszik át. Mindkét politikai oldal hevesen ellenzi a különböző szabadkereskedelmi megállapodásokat, így Macron kénytelen lesz még protekcionistább politikát folytatni, emiatt könnyen lehet, hogy 

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy Franciaország félprezidenciális köztársaság: a végrehajtó hatalom a kormány és az elnök között oszlik meg, de az utóbbi az erősebb szereplő. A francia elnök a hadsereg főparancsnoka, irányítja a külügyet, kinevezi a miniszterelnököt, vezeti a kormányüléseket, és joga van feloszlatni a nemzetgyűlést, valamint népszavazást kezdeményezhet bármilyen témakörben.

Most azonban az elnöknek muszáj lesz más pártállású kormányfőt kineveznie. Márpedig Franciaország következő kormánya képviseli majd Párizst az EU Tanácsában, a 27 országot tömörítő unió kormányfőinek fórumán. És függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali kabinet alakul, Franciaországnak nem lesz teljesen egységes külpolitikai hangja.