A belső égésű motorok betiltása súlyos válsággal fenyegeti az európai autóipart

Több százezer munkahely kerülhet veszélybe, ha az Európai Unió nem enyhíti az autóiparra vonatkozó környezetvédelmi célkitűzéseit – figyelmeztetett Adolfo Urso olasz ipari miniszter. A tárcavezető szerint a 2035 utáni új, belső égésű motoros autók értékesítésére vonatkozó tilalom súlyos válságot okozott az európai autóiparnak, ezért a Green Dealt felül kell vizsgálni.

Urso a héten magas szintű brüsszeli találkozókon a jogszabályok módosítását fogja sürgetni. Hozzátette: ha nem történik változás, akkor a gazdatüntetésekhez hasonló tiltakozásokkal, zavargásokkal nézhet szembe Európa. A politikus szerint az elektromos járművek elsietett európai bevezetése anélkül, hogy az EU előbb saját hazai ellátási láncokat alakított volna ki, az uniót túlságosan függővé teheti Kínától.

Olaszország nyomulása a gyártók figyelmeztetései közepette történt, amelyek szerint a kontinens autóipara – amely már most is nyomás alatt áll az olcsóbb kínai elektromos járművek behozatala miatt – jelentősen visszaeshet, amint az új belső égésű motorok értékesítésének tilalma hatályba lép.

Mitől beteg az európai autóipar?

Az európai autóipar megsínylette az elmúlt éveket, tavaly Európában az éves eladások 3 millió autóval maradtak el a koronavírus-járvány előtti szinttől: a munkaerőhiány korábban felhajtotta a munkaerőköltségeket, az orosz–ukrán háború miatt pedig nőttek az energiaköltségek, ráadásul a cégek az orosz piacot is elvesztették, amelyet a kínai autógyártók hódítottak meg. Az elektromos átállás sem segített,

Az e-autózás elterjedését akadályozza, hogy több országban tavaly kivezették a villanyautók állami támogatását, miközben az e-autók magasabb ára, valamint a megfelelően kiterjedt töltőhálózat hiánya szintén elriasztja a fogyasztókat. A kulcsfontosságú exportpiacokon, az Egyesült Államokban és Kínában is egyre fokozódik a verseny.

Ráadásul tavaly az amerikai Tesla Model Y lett az öreg kontinens legkelendőbb autója, és a kínai autógyártók is agresszívan nyomulnak Európában. Az európai autópiac helyzetét jól mutatja, hogy augusztusban már 18,1 százalékkal kevesebb új autót tudtak értékesíteni, mint egy évvel korábban, s míg tavaly minden ötödik, most csak minden hetedik eladott autó volt tisztán elektromos hajtású.

Az európai autóipar szereplői sorra adják ki a lehangoló közleményeket: a Mercedes-Benz a múlt héten a BMW-hez csatlakozva csökkentette egész éves kilátásait, míg az olasz Stellantis egy hónapra, október közepéig felfüggesztette a termelést a torinói üzemében, mert gyenge a kereslet a Fiat 500-as elektromos változata iránt.

A legnagyobb visszhangja a Volkswagen (VW) bejelentésének volt. Az ikonikus autógyártó közölte, hogy a költségcsökkentés jegyében németországi üzemeket is bezárhat, pedig a 87 éves múlttal büszkélkedő vállalat korábban még sohasem tett ilyet odahaza.

Miért fontos az európai autóipar?

Olaszországban 165 ezer, Németországban 780 ezer ember dolgozik közvetlenül az autóiparban, az utóbbiban a kapcsolódó ágazatokkal együtt ez a szám 3 milliót tesz ki. Összességében az európai autóipar több mint 13 millió embernek biztosít munkahelyet, a szegmens húzóágazat az öreg kontinens számos országában.

Az autóipar adja az Európai Unió bruttó hazai termékének több mint 7 százalékát. Eddig az EU évente több mint 5,7 millió gépjárművet exportált, több mint 79 eurós kereskedelmi többletre szert téve. A személygépkocsi-export legfontosabb célországai között az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína emelhető ki.