Boldogok a szlovákok: mélyponton a munkanélküliség, lendületben a bérek
Szlovákiában a második negyedévben történelmi mélypontra, 5,2 százalékra esett a munkanélküliek aránya. A Szlovák Statisztikai Hivatal keddi jelentése szerint ez 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint 2023 hasonló időszakában, abszolút számokban kifejezve pedig az 5,4 milliós országban 142,7 ezer állástalant regisztráltak, a csökkenés már 12. negyedéve tart.
A munkanélküliek 64 százaléka tartósan, azaz legalább egy éve állástalan, azonban kedvező fejlemény, hogy a második negyedévben végre e téren is pozitív elmozdulás történt, ugyanis hosszú idő után végre 100 ezer alá bukott a tartósan munka nélkül levők száma. Az ország öt nyugati megyéjében az állástalanok aránya 3 százalék vagy az alatti, a leszakadó, nógrádi, gömöri régiókat magában foglaló Besztercebánya megyében az idevágó mutató 6,8 százalék, a legrosszabb helyzetben a két keleti régió van, Kassa megye 8,7 százalékkal és Eperjes megye 10 százalékkal.
Munkerőhiányt teremtett a korkedvezményes nyugdíj
Júliusban országos viszonylatban 94 ezer betöltetlen állást tartottak nyilván, azaz 1,5 munkanélkülire egy állás jutott, azonban ezek döntő többsége a nyugati országrészben, főleg Pozsony-Nagyszombat vonzáskörzetében található. Ezzel szemben Kassa megye idevágó mutatója 6,6, Eperjes megyéé pedig egyenesen 9,4. Matej Hornák, az Erste-lány Slovenská Sporitelna takarékpénztár elemzője kommentárjában hozzáfűzte: a viszonylag lassú gazdasági növekedés ugyan nem indokolja a javuló mutatókat, azonban
a munkaerőpiacon tavaly végigsöprő korkedvezményes nyugdíjba vonulás (átmenetileg kedvezők voltak a feltételek) miatt számos állás megüresedett, amit állástalanokkal próbáltak betölteni.
Elszaladtak a reálbérek
A statisztikai hivatal jelentése szerint a második negyedévben a nemzetgazdaságban 1520 euró volt az országos nominális átlagbér, ami 7,1 százalékkal magasabb a 2023 második negyedévi adatnál. Abszolút számokban kifejezve ez 101 eurós növekmény.
Ha a bérnövekedést megtisztítjuk az inflációs hatástól, akkor éves szinten 4,9 százalékos reálbér-növekedést kapunk, 2024 első negyedévéhez képest pedig 1,2 százalékosat. A legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazat, az ipar 2023 és 2024 második negyedéve között nominálisan 9,3 százalékos bérnövekedést könyvelt el, az ipar átlaga 1633 euró.
A legmagasabb keresetek a pénzügyi, biztosítási és informatikai ágazatban vannak, ahol a fizetések már 2500 euró felett járnak.
A pólus másik oldalán, a legalacsonyabb keresetűek világában a vendéglátóipart találjuk, ahol csupán 862 euró az átlagbér. Rendkívül erőteljesek a regionális különbségek is.
Pozsony megyében a második negyedévi átlagbér 1836 euró volt, míg a többi hét megyében 1169 euró (Eperjes) és 1438 euró (Kassa megye) között mozgott, azaz csupán a főváros és vonzáskörzetének mutatója haladja meg az országos átlagot. Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint ugyan 2022 vége óta rendre 7 százalék feletti a nominális bérnövekedés, azonban számításai szerint az orosz agresszió kiváltotta energiaválság és a közelmúltbeli erőteljes infláció miatt
a fizetések vásárlóereje még mindig mintegy 2 százalékkal elmarad a válság előtti szinttől.
A makroelemző úgy látja, idén 7-7,5 százalékos nominábér-növekedés és 3 százalék alatti infláció mellett a reálbérek 4 százalékot meghaladó ütemben nőnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.