késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A csipipar és a mesterséges intelligencia felé fordulnak a közel-keleti olajmonarchiák
A TSMC és a Samsung vezetői az Egyesült Arab Emírségekben jártak, hogy gyárak építéséről egyeztessenek a helyi tisztviselőkkel. Az üzemekben fejlett, a metserséges intelligencia futtatásához szükséges félvezetőket termelnének, a létesítmények felépítése több mint százmilliárd dollárba kerülhet.
A WSJ szerint a megbeszélések még a korai fázisban vannak, ezért a projektek nem biztos, hogy megvalósulnak, mivel számos technikai és egyéb akadályba ütköznek. Az olajmonarchiában ugyanis sem a szakképzett munkaerő, sem a csipipari beszállítók nem állnak rendelkezésre. Az olaj- és gázexportból élő Öböl menti államok
igyekeznek csökkenteni a petrolkémiai anyagoktól való függőségüket.
Szaúd-Arábia például rengeteget költ a turizmus népszerűsítésére, és milliárdokat öntött a sportba (foci, golf), valamint a videójáték-iparba és a filmiparba is befektetett. Az Egyesült Arab Emírségek szintén fontos szerepet szán az idegenforgalomnak, továbbá a mesterséges intelligencia regionális központjává és tesztpályájává válna, amihez szükséges a helyi csipgyártás kiépítése.
Válasz az amerikai és a távol-keleti tervekre
A 2022-ben elfogadott amerikai csiptörvény értelmében Washington 52 milliárd dolláros támogatási keretet nyújt a beruházásokhoz. A programban részt vevő vállalatok 25 százalékos adókedvezményben is részesülnek, csaknem 24 milliárd dollár erejéig. Az ágazat legnagyobb szereplői a bejelentés után üdvözölték a programot.
A Samsung 44 milliárd dollár értékben épít új üzemeket az Egyesült Államokban, míg a világ legnagyobb csipgyártója, a tajvani TSMC 65 milliárd dolláros beruházást jelentett be. Kína sem tétlenkedik: Peking tízmilliárd dollárt szán az ágazat kiépítésére, ennek köszönhetően az amerikai szankciók ellenére is képes hét nanométeres félvezetőket gyártani.
A helyi csipgyártás kiépítéséért folytatott versenyben egyelőre Japán áll a legjobban. A szigetországban ugyanis a terveknek megfelelően felépült a TSMC első gyára, a cég pedig további üzemek felhúzását tervezi. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az elhúzódó tárgyalások és a munkajogi viták miatt csúsznak a projektek.
Az európai csipgyártásról szóló törvény tavaly szeptemberben lépett életbe, amely átfogó intézkedéscsomagot vezet be az unió ellátásbiztonságának, rugalmasságának és technológiai vezető szerepének a biztosítása érdekében a félvezetők fejlesztésében. A törvénnyel az Európai Unió célja, hogy 2030-ra megduplázza a globális piaci részesedését. Mindebből az Egyesült Arab Emírségek sem akar kimaradni.
Mik a félvezetők, és miért olyan fontosak?
A kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek.
Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyet csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel.
Távolról is lekapcsolhatók a csipgyártó gépek, ha Kína megtámadja Tajvant
Az ASML és a TSMC szerint is megvannak az eszközök arra, hogy működésképtelenné tegyék legmodernebb csipgyártó gépeiket, akár távolról is, ha Kína támadást indítana Tajvan ellen. Peking ugyanis saját területének tartja a szigetet, és Hszi Csin-ping kínai elnök nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy ennek katonai úton szerez érvényt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.