Magyar–szerb kapcsolat: Belgrád nyithat ajtót a vállalkozásainknak a Balkánon

Az Agrármarketing Centrum támogatásával több magyar agrár-, főként élelmiszeripari cég mutathatta magát és legújabb fejlesztéseit a napokban a Balkánon. A hazai vállalkozások elsősorban Bukarestbe, Szófiába, Szkopjéba és Belgrádba látogattak el. „Szerbia nem Európa legnagyobb piaca a majdnem 7 milliós lakosságával, de a közelsége és az ebből fakadó logisztikai könnyebbség, valamint a jó kapcsolat nagy előny, és csak szorosabbá válhat, amikor az Európai Unióhoz csatlakozik. A piac elérhetőségét tovább javítja, hogy több nagyobb szerb városban viszonylag koncentráltan találhatók meg a potenciális fogyasztók. Gondolok itt a fővárosra, a mintegy 1,2 millió lakosú Belgrádra vagy a déli Nisre, ahol körülbelül 200 ezren élnek. Nem beszélve a határhoz közeli Újvidékről, Szerbia második legnépesebb településéről, továbbá a magyarok által jelentős számban lakott Szabadkáról” – mondta Világgazdaságnak Németh Csaba élelmiszermérnök, egyetemi tanár, aki az innovatív tojásfehérje-alapú ToTu-termékek képviseletében vett részt a rendezvényen.

Milyen szerepe van Belgrádnak a magyar–szerb kereskedelmi kapcsolatokban?

„A szerb–magyar külkereskedelmi mutatók fokozatos bővülést jeleznek az elmúlt bő egy évtized során is, a magyar többlet pedig jelentős” – mutatott rá lapunknak Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Magyar Bankszövetség tanácsadója, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. 

Kiemelte: hazánk elsősorban 

• villamos energiát, 
• különböző energiahordozókat, 
• gyógyszereket, 
• elektronikai cikkeket, 
• járműveket és 
• vegyipari termékeket 

szállít déli szomszédjának. 

Szerbiából ugyanakkor 

• integrált áramkörök, 
• alkatrészek, 
• nyersanyagok, 
• vegyipari és műanyag áru, valamint 
• kukorica 

érkezik hazánkba. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban stratégiai jelentőségűnek nevezte a két ország együttműködését és annak fejlesztését.

Pásztor Szabolcs felidézte: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nyugat-balkáni Tagozata konkrétan azzal a céllal jött létre 2012-ben, hogy a térség iránt érdeklődő hazai cégek piacra jutását elősegítse. Fontos része a két ország közötti külkapcsolatok további erősítésének a 2019 októberében elfogadott Nyugat-Balkán Beruházási Támogatási Program is, melytől elsősorban 

Az elmúlt évek egyik legnagyobb nemzetközi infrastrukturális fejlesztése szintén Szerbiához köthető: a Budapest–Belgrád vasútvonalon a szaloniki kikötőből a kínai áru gördülékenyen juthat el Európába, így a magyar piacra is – emlékeztet rá az Oeconomus szakértője, hozzátéve: szintén a kétoldalú kereskedelmi és befektetői kapcsolatok elmélyülését jelzi, hogy az Eximbank Belgrádban is képviseletet létesített, a Mol pedig a Vajdaság területén kezdeményezett zöldmezős beruházásokat.

Szerbia főbb kereskedelmi partnerei ugyanakkor változatlanok: továbbra is Németország, Olaszország és Bosznia-Hercegovina a fontosabb célországok, viszont Kína és Törökország szerepe egyre nagyobb helyet kapott a külkereskedelmében. A törökökhöz jellemzően gumiabroncsokat, folyadékszivattyúkat, aranyat és tisztítóeszközöket szállítanak a szerbek, míg Kínába finomított rezet, rézércet, szíjtárcsarendszereket, valamint fűrészelt fát exportál – sorolta Pásztor Szabolcs, kiegészítve azzal, hogy Szerbia fegyver- és védelmi célú kereskedelme is érdekes információkkal szolgál. 2019-ben például valamivel több mint 35 millió dollár értékben exportált ilyen jellegű árukat, ami a jelzett éves termékexportjának 0,17 százalékát teszi ki. 

Nem hiába mondta tehát Szijjártó Péter, hogy a Nyugat-Balkánon Szerbia a kulcsország, így Magyarország továbbra is elkötelezett amellett, hogy a szerbek még a magyar uniós elnökség alatt meg tudják nyitni az EU-tagsághoz vezető harmadik csatlakozási tárgyalási fejezetcsoportot.

Minőségi termékek képviselték Magyarországot a balkáni túrán

A balkáni túrán minőségi borok és prémiumkategóriás magyar víziszárnyas-hústermékek mellett magas fehérjetartalmú és mentes áruk képviseltették magukat legnagyobb arányban. „Ma már egész Európára igaz, hogy az ételérzékenység miatt tej-, glutén-, szójamentesen táplálkozó vagy diabétesz okán hozzáadott cukor nélküli ételeket kereső fogyasztó sem akar lemondani az ízek élvezetéről. Magyarországon sok megoldás – legyen szó glutén- és hozzáadottcukor-mentes kekszről, esetleg tojásfehérjéből készült túró-, tejföl-alternatíváról – lehet ebben a segítségükre” – folytatta Németh Csaba. Ilyen többek között a speciális hazai rögös tehéntúró is, amelyet nem igazán fogyasztanak máshol a világon.