Nyereség a forint bukásán

Nagyot kaszáltak azok a befektetők, akik a fejlett országok állampapírpiacába fektető alapokba tették forintjaikat az elmúlt hónapokban. Ennek legfőbb oka, hogy a hazai fizetőeszköz tavaly július óta az euróval szemben bő 30, a dollár ellenében pedig 60 százalékot gyengült. Ez pedig azt jelenti, hogy a viszonylag alacsony kockázatú pénzpiaci és államkötvényalapokon is legalább hasonló mértékű hozamot realizálhattak a befektetők, annak ellenére, hogy az euróban vagy dollárban denominált alapok az eredeti devizanemben csak szerény hozamot produkáltak.

Ezt a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai is alátámasztják, amelyek szerint hozam szempontjából az elmúlt év éltanulói között két olyan nemzetközi állampapírpiacokon befektető alap is van, amely forintban számolja el befektetési jegyeit. Az egyik az Aegon Nemzetközi Kötvény Befektetési Alapja, amely portfóliójában devizakülföldi társaságok nyilvános forgalomba hozatal során kibocsátott kötvényeit tartja, valamint külföldi államkötvényeket. Ez az alap egy év alatt 21,55, féléves időtávon pedig több mint 30 százalékos nyereséget hozott a befektetőknek.

Szintén gyümölcsöző befektetésnek bizonyult a Budapest Alapkezelő Euró Pénzpiaci Befektetési Alapja éves szinten több mint 20, hat hónapos távon pedig 30 százalék körüli hozamával. A statisztikák szerint az euróban denominált pénzpiaci és likviditási alapok egyébként eredeti devizanemükben tavaly március óta csak 2-4, szeptember óta pedig alig 1-2 százalékot szedtek magukra, forintra váltva azonban ezek is az Aegon és a Budapest Alapkezelő konstruk-ciójához hasonló hozamokkal büszkélkedhetnének.

Ennél nagyobb hozamot is el lehetett azonban érni forintban kifejezve a dollárban denominált befektetési alapokkal. A Bamosz-tagok közül az OTP Alapkezelőnek és az Erste Alapkezelőnek van egy-egy dollárelszámolású pénzpiaci alapja. Ezek a zöldhasúban kifejezve alig 1-2 százalékot hoztak a konyhára egy esztendő alatt, forintra váltva azonban egyéves távon legalább 40, fél év alatt pedig 60 százaléknál is többet.

A pénzpiaci alapokénál magasabb hozamot értek el egyébként az Egyesült Államokban a hoszszú kötvényalapok. Míg a rövid és közepes futamidejű amerikai állampapírokat vásárló kötvényalapok átlagos éves nyeresége a Morningstar adatai szerint 5 százalék alatt maradt, a hosszú kötvényalapok 8,72 százalékkal örvendeztették meg a befektetőket. A legsikeresebben menedzselt hosszú kötvényalap, a Vanguard Extended több mint 23 százalékot szedett magára, rajta kívül még kilenc konstrukció éves hozama haladta meg a 15 százalékot.

Kérdés persze, folytatódik-e az elmúlt hónapok trendje, és érdemes-e most beszállni ezekbe az alapokba. A szakemberek szerint igen. Az Európai Központi Banktól további kamatvágást várnak az elemzők, amely emelheti az euróövezet kötvényeinek és kötvényalapjainak árfolyamát. Az uniós kamatvágás egyúttal fokozhatja a dollár felértékelődését is, ez még vonzóbbá teheti a zöldhasúban denominált alapokat. Emellett áprilistól kezdődik az újabb gyorsjelentésszezon, és ha a tőzsdei cégek idei első negyedéve a vártnál rosszabbul alakul, az szintén felértékelheti a biztonságos állampapír-befektetéseket. VG