Érezhetően nő a nyomás a forinton

A hazai deviza árfolyama 286,49 forintig gyengült csütörtökön az euróval szemben. Később 283,80 és 284,20-as sávban mozgott a kurzus. A svájci frank ára 189,231 forintig emelkedett, majd 187,80 forinton stabilizálódott, míg a dollárért 207,32 forintot kértek a piacon, később 204,34 forinton állt a jegyzés.

A régiós devizák is gyengülő pályán mozogtak csütörtökön: a lengyel zloty két hetes mélybe került: másfél százalékos gyengülését követően az euróval szemben: 4,5076-ig. A román lej 0,3 százalékot gyengült 4,1960-os szintre a közös pénz ellenében, míg a cseh korona 0,1 százalékkal ért ma kevesebbet: 26,747-es a váltási érték az euró ellenében. A cseh korona gyengülését okozhatja, hogy kamatcsökkentési várakozás kezd kialakulni a piacon.

A prágai jegybank alelnöke, Miroslav Singer szerint további kamatvágás is elképzelhető Csehországban, amennyiben az Európai Központi Bank is folytatja a kamateresztést.”

Lengyelország esetében is gyengítő hatással bír a kamat-ereszkedési várakozás. Tegnap változatlanul 3,75 százalékon maradt az irányadó ráta Kelet-Közép Európa legnagyobb gazdaságában, de júniusban megkezdődhet a vágás – véli Paul McNamara, az August Asset Managers Ltd londoni szakértője. Hozzátéve: a tegnapi amerikai eladói hullám gyűrűzik be a feltörekvő devizapiacra, amely leginkább a zloty érinti, lévén ez a leglikvidebb eszköz a térségben.

„Magyarország feltehetőleg egy újabb hitelcsomagra szorul, amelynek mérete az előzővel lehet azonos” – mondta Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland feltörekvő devizákkal foglalkozó szakértője. A külső finanszírozás mértéke 2012-ig az idei szinten ragadhat: 35 milliárd eurós szinten. Jelenleg Magyarország nettó külső adóssága 119,3 milliárd euró, amely a nemzeti össztermék 113 százaléka (egy évvel ezelőtt 98,3 milliárd euró volt, a GDP 97 százaléka). Ash szerint „annak érdekében, hogy a forint elkerüljön egy radikális árfolyam korrekciót, vagy egy esetleges "csőd- forgatókönyvet" biztosítani kell a külső finanszírozást legalább 2012-ig, vagyis szükség lesz egy újabb megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Bizottsággal” – tette hozzá az elemző. Az adósság fenntarthatósága kérdőjeleket hagy maga után, Ash számítása szerint idén a GDP-ben mért mutató 180 százalékon tetőzhet, az árfolyamhatás miatt.

Ma tartotta diszkont kincstárjegy aukcióját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ahol viszonylag magas érdeklődés mellett 15 bázisponttal, 9,64 százalékra csökkent az átlaghozam a 12 hónapos kincstárjegyek esetében. Az ÁKK az előző aukciókkal megegyező összegben, 40 milliárd forint értékben hirdetett meg kincstárjegyet jegyzésre. Az elsődleges forgalmazók 138 (két hete 121) ajánlatot nyújtottak be 98,815 milliárd forint (két hete 69,2 milliárd forint) értékben. A benyújtott és elfogadott ajánlatok aránya 2,47 lett az előző aukció 1,73-as mutatója után. Az ÁKK 81 ajánlatot fogadott el a meghirdetett 40 milliárd forintos összegre. A teljes kibocsátás 52 milliárd forint lett. Az aukción 9,64 százalékos átlaghozam alakult ki, 15 bázisponttal alacsonyabb az előző aukció 9,79 százalékos hozamánál. Az aukción elért legmagasabb hozam 9,75 százalék, a legalacsonyabb 9,39 százalék lett.

Timothy Ash úgy vélte, a fenntarthatatlan külpiaci függés óriási terhet ró a magyar gazdaságra. A forint mai gyengüléséhez hozzájárult, hogy a KSH közzétette a február-áprilisi munkanélküliségi adatokat: e szerint az elmúlt 10 év legmagasabb szintjére: 9,9 százalékra emelkedett az állástalanok száma Magyarországon.