Kamatvágást vár a piac
„Túl messzire mentünk, és túl korán júliusban a 100 bázispontos vágással, a piac nem fogadta kitörő optimizmussal a döntést” – indokolta a Reutersnek a véleményét a tartásra szavazó Samu János, a Concorde elemzője.
A lapunknak nyilatkozó szakértők viszont a többség álláspontját osztják. „A múltkori enyhítés óta gyengült a forint, ezért csak 50 bázispontos csökkentésre számítok” – mondja Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. „Nem valószínű, hogy még egyszer meg akarná lepni a piacot az MNB azzal, hogy a várakozásokkal szemben 100 bázispontot vágjon 50 helyett” – teszi ehhez hozzá Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője.
A nagyobb mértékű enyhítés lehetősége is ott van azonban a levegőben. Szintén fél százalékpontos kamatcsökkentésre számít például Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befekteté-si Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere, ám hozzáteszi: „a kamatdöntéshez közeledve egyre többen vélekednek úgy, hogy 75–100 bázispontos vágás is bekövetkezhet, mivel a monetáris tanácsban többségben vannak a galambok”, vagyis az enyhítés pártján álló tanácstagok.
Orbán szerint az inflációs pálya megengedne a konszenzusosnál nagyobb mértékű kamatcsökkentést is, de a jegybanknak mérlegelnie kell azt is, hogy egy ilyen lépés nem növelné-e meg a magyar eszközök kockázati felárát. 75 bázispontos enyhítésből viszont a szakember szerint még „nem lenne tragédia”, vagyis sem a forintot, sem az állampapírpiacot nem rendítené meg.
A forint árfolyamára egyébként a többi szakember szerint sem lesz komoly hatása a mai kamatdöntésnek, sőt az év hátralévő részében várható további enyhítéseknek sem. A Reuters által megkérdezett elemzők átlagosan 7,25 százalékos alapkamatra számítanak az év végére, és a lapunknak nyilatkozó szakértők is 7–7,5 százalék közé várják a rátát, vagyis a ma várhatón felül még két 50 bázispontos vágásra számítanak. A kamatcsökkentés jövőre tovább folytatódhat, és az előrejelzések szerint nagyjából 6 százalékos alapkamattal zárhatjuk 2010-et. Orbán szerint egyébként 6 százaléknál mélyebbre a következő néhány évben valószínűleg nem süllyed a forint alapkamata. A magas államadósság és CDS-felár miatt ugyanis az MNB-nek stabilabban kell tartania a nemzeti fizetőeszköz árfolyamát, mint a többi régiós jegybanknak, és ez magasabb alapkamatot kíván.
Ennek ellenére van olyan elemző, aki lényegesen alacsonyabb alapkamatot vár 2010-re, az HSBC-s Juliet Sampson például 4,5 százalékos irányadó rátára számít.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.