A szakma már régóta vár a szabályozóra. „A magán-nyugdíjpénztári rendszer elindulásának pillanatában is világos volt már, hogy a kasszák a jelenlegi formájukban nem lesznek alkalmasak a járadék folyósítására, ehhez szavatolótőkére van szükségük” – mondja Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője. „A tagok számára sokkal biztonságosabb az új cégforma” – mondja Ludvai Judit, az Aegon Pénztárszolgáltató vezérigazgatója, aki szerint a részvénytársasági forma a működést is rugalmasabbá teszi az intézmények számára.
Míg azonban a nagyobb, banki vagy biztosítói háttérrel működő pénztárak támogatják az átalakulást, a kisebb piaci szereplők már nem fogadják kitörő örömmel. „A kis, független pénztárak nem biztos, hogy át tudnak majd alakulni, így eltűnhetnek a piacról” – mondja Bíró Gergely, a Dimenzió befektetési igazgatója, ám hozzáteszi: a Dimenzióra ez nem vonatkozik, a 13 ezres taglétszámával a kisebbek közé tartozó kassza mindenképpen átalakul majd nyugdíjbiztosítóvá. Szintén kifogásolják a kisebb pénztárak, hogy a szabályozó megtiltaná az adminisztrációs tevékenységek kiszervezését, pedig a tagdíjakból működésre elvonható összeg folyamatos csökkenése miatt sok pénztár megtette már ezt, úgynevezett pénztárszolgáltatókra bízva egyes feladatokat.
Az új rendszerben szigorú tőkekövetelményeket írnának elő a pénztárak számára. A törvény emellett a taglétszám függvényében meghatározza a minimális biztonsági tőkét is, amellyel a nyugdíjbiztosítóknak rendelkezniük kell. A 300 ezer tagnál nagyobb ügyfélkörű piaci szereplők esetében ez 2 milliárd forint lenne, az 50 ezernél kisebb létszámúaknál pedig 100 millió forintot kell előteremteni. A 19 magánnyugdíjpénztár közül egyébként a pénzügyi felügyelet legfrissebb adatai szerint taglétszáma alapján 11 ez utóbbi kategóriába tartozik.
A nyugdíjpénztárak átalakítása mellett az új törvény szabályozná a járadékszolgáltatást is, amelynek keretében a nyugdíjra jogosult tagok többféle szolgáltatást is kérhetnek majd a kaszszáktól. Az úgynevezett versenyszolgáltatók kínálhatnak inflációkövető indexálást biztosító és garantált járadékot is – utóbbinak az összege magasabb lehet, de nem biztos, hogy emelkedik. Ezenkívül lehet majd választani egy életre és két életre szóló szolgáltatás között, utóbbinál a társbiztosított a biztosított halála után saját haláláig kaphatja a járadék 30 százalékát. Ha azonban az ügyfélnek egyik szolgáltató ajánlata sem tetszik, kérheti, hogy az állami járadékszolgáltató fizessen neki, igaz, ez esetben kizárólag az inflációkövető módozatot választhatja.
Bíró szerint a nyugdíjasok többsége vélhetően a központi járadékszolgáltató nyugdíját választja, a járadékszolgáltatás ugyanis a piaci szereplők számára a korábban feltételezettnél sokkal kevésbé bizonyul majd nyereséges üzletnek, ezért a többségük nem is fog semmiféle járadékszolgáltatást kínálni. HB
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.