Dinamikusan növekszik az alapkezelőknél lévő vagyon

Szalai Sándor

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke

Az alap- és vagyonkezelői szektort érintő extra adófizetéssel egyidejűleg az iparág által koncentrált vagyon dinamikusan növekszik. A befektetési alapokba folyamatosan áramlanak a megtakarítások, ennek legfőbb oka, hogy a jegybanki alapkamat, így a kockázatmentes kamatszint rekordalacsonyra süllyedt, és bár a pénzpiaci alapok hozama 80-100 bázisponttal a bankbetétek kamatai alatt van, a napi hozzáférhetőség miatt versenyképesek maradnak a befektetők számára. Egyre inkább úgy tűnik, a hazai, forintbefektetéseket tartó pénzpiaci alapok, különösen a legalacsonyabb kockázatúak egyfajta folyószámlaként működnek, napi használatuk egyre szélesebb ügyfélkört érint. Szintén az alapokba hajtja a pénzt, hogy az elmúlt egy év visszatekintő hozamai még mindig vonzók, és a tartós befektetési szerződések (TBSZ) bevezetése is kedvez az iparágnak. E tekintetben az első tapasztalatok kedvezők, jelentősebb tőkevonzás azonban az év utolsó negyedében valószínűsíthető. További lényeges keresleti tényező a kockázatosabb befektetések szegmensében az intézményi befektetők, különösen a nyugdíjpénztárak folytatódó befektetései. A biztosítási díjbevételek növekedése mellett a biztosítói vagyonkezelők kereslete is stabil, a unit-linked konstrukciók mögötti portfóliók egy részét ma már befektetési alapok képezik.

Az idén a kedvelt konstrukciók egyike továbbra is a tőke-, és hozamvédett alap lehet. Ha azonban a befektetők továbbra is a jellemzően három év körüli futamidőket fogadják el, és a piaci hozamok alacsony szintje sem változik, az ilyen típusú alapokkal elérhető többlethozam mértéke meglehetősen visszafogott lesz. A megtakarítók figyelmét a TBSZ által kínált adóelőny irányíthatja a hosszabb futamidejű befektetésekre. A garantált alapok mellett az aktívan kezelt abszolút hozamú konstrukciók és a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) iránt nőhet az érdeklődés. Előbbiek esetében a rugalmasabb piaci alkalmazkodás, míg utóbbiaknál a versenyképes költségek lehetnek vonzók.

Új jogszabályokkal is ismerkedniük kell hamarosan a piaci szereplőknek. A fogyasztóvédelem terén a MiFID mellé most készül az uniós szintű Packaged Retail Investment Product (PRIP) direktíva, amely egyetlen ernyő alá vonná az összes megtakarítási formát, egységes kommunikációs szabályok alkalmazását írva elő a megtakarítási konstrukciókat összeállító vagyonkezelők és az értékesítési hálózatok, valamint az értékesítők és a befektetők között. A szabálytervezet olyan befektetési megoldások (például unit-linked biztosítási termékek, strukturált betétek) tekintetében készül az értékesítést és a kapcsolódó ügyfél-tájékoztatást szabványosítani, amelyek esetében az egységes szabályozás eddig hiányzott. Az új, harmonizált európai befektetési alapokra vonatkozó, jövő júliustól hatályba lépő szabályozás emellett is kiemelten kezeli a befektetők tájékoztatásának kérdését az úgynevezett KID-en, vagyis azon két-három oldalas dokumentumon keresztül, amely a befektetési megoldással kapcsolatos kulcsfontosságú információkat az EU valamenynyi piacán egységes szerkezetben és tartalommal foglalja majd össze.

A hazai jogszabályokban is várhatók változások. Készül a hazai befektetési alapokat és alapkezelőket szabályzó törvény, amely az év végére kerülhet az Országgyűlés elé.