Szalai Sándor
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke
Az alap- és vagyonkezelői szektort érintő extra adófizetéssel egyidejűleg az iparág által koncentrált vagyon dinamikusan növekszik. A befektetési alapokba folyamatosan áramlanak a megtakarítások, ennek legfőbb oka, hogy a jegybanki alapkamat, így a kockázatmentes kamatszint rekordalacsonyra süllyedt, és bár a pénzpiaci alapok hozama 80-100 bázisponttal a bankbetétek kamatai alatt van, a napi hozzáférhetőség miatt versenyképesek maradnak a befektetők számára. Egyre inkább úgy tűnik, a hazai, forintbefektetéseket tartó pénzpiaci alapok, különösen a legalacsonyabb kockázatúak egyfajta folyószámlaként működnek, napi használatuk egyre szélesebb ügyfélkört érint. Szintén az alapokba hajtja a pénzt, hogy az elmúlt egy év visszatekintő hozamai még mindig vonzók, és a tartós befektetési szerződések (TBSZ) bevezetése is kedvez az iparágnak. E tekintetben az első tapasztalatok kedvezők, jelentősebb tőkevonzás azonban az év utolsó negyedében valószínűsíthető. További lényeges keresleti tényező a kockázatosabb befektetések szegmensében az intézményi befektetők, különösen a nyugdíjpénztárak folytatódó befektetései. A biztosítási díjbevételek növekedése mellett a biztosítói vagyonkezelők kereslete is stabil, a unit-linked konstrukciók mögötti portfóliók egy részét ma már befektetési alapok képezik.
Az idén a kedvelt konstrukciók egyike továbbra is a tőke-, és hozamvédett alap lehet. Ha azonban a befektetők továbbra is a jellemzően három év körüli futamidőket fogadják el, és a piaci hozamok alacsony szintje sem változik, az ilyen típusú alapokkal elérhető többlethozam mértéke meglehetősen visszafogott lesz. A megtakarítók figyelmét a TBSZ által kínált adóelőny irányíthatja a hosszabb futamidejű befektetésekre. A garantált alapok mellett az aktívan kezelt abszolút hozamú konstrukciók és a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) iránt nőhet az érdeklődés. Előbbiek esetében a rugalmasabb piaci alkalmazkodás, míg utóbbiaknál a versenyképes költségek lehetnek vonzók.
Új jogszabályokkal is ismerkedniük kell hamarosan a piaci szereplőknek. A fogyasztóvédelem terén a MiFID mellé most készül az uniós szintű Packaged Retail Investment Product (PRIP) direktíva, amely egyetlen ernyő alá vonná az összes megtakarítási formát, egységes kommunikációs szabályok alkalmazását írva elő a megtakarítási konstrukciókat összeállító vagyonkezelők és az értékesítési hálózatok, valamint az értékesítők és a befektetők között. A szabálytervezet olyan befektetési megoldások (például unit-linked biztosítási termékek, strukturált betétek) tekintetében készül az értékesítést és a kapcsolódó ügyfél-tájékoztatást szabványosítani, amelyek esetében az egységes szabályozás eddig hiányzott. Az új, harmonizált európai befektetési alapokra vonatkozó, jövő júliustól hatályba lépő szabályozás emellett is kiemelten kezeli a befektetők tájékoztatásának kérdését az úgynevezett KID-en, vagyis azon két-három oldalas dokumentumon keresztül, amely a befektetési megoldással kapcsolatos kulcsfontosságú információkat az EU valamenynyi piacán egységes szerkezetben és tartalommal foglalja majd össze.
A hazai jogszabályokban is várhatók változások. Készül a hazai befektetési alapokat és alapkezelőket szabályzó törvény, amely az év végére kerülhet az Országgyűlés elé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.