Óvatosan a kommunikációval

Kilátások. A két nagy nemzetközi hitelminősítő közelmúltban tett bejelentései nyomán akár azzal is számolni kell, hogy a magyar adósságállományt belátható időn belül bóvli kategóriába sorolják, azaz az állampapírokat a befektetésre nem ajánlottak közé helyezik. Bár e félelmek megvalósulásának egyelőre nem sok esélyt adnak a szakértők, a Standard & Poor’s (S&P) esetében elég csupán egyetlen kategóriával lejjebb csúszni a bóvli szinthez. Ha esetleg néhány elhibázott gazdaságpolitikai lépés és meggondolatlan kommunikáció következtében mégis előáll a nemkívánatos helyzet, abból a kockázatkedvelők akár még profitálhatnak is – állapítja meg a netfolio.hu elemzése –, hiszen minden magyar eszköz nagyon le lesz árazva, főleg a kötvények.

A nagy külföldi hitelminősítő cégek különböző kategóriái közül még a bóvli szintűek esetében is van megkülönböztetés. Azonban, ha egy ilyen mértékű leminősítés bekövetkezik, a külföldi befektetési alapok szinte mindegyike elfordul az adott országtól. Számukra ugyanis szigorú előírás, hogy a bóvli kategóriába sorolt állampapíroktól azonnal meg kell szabadulni. Ha tehát mégis bekövetkezne a szóban forgó leminősítés, mindenki csak eladni próbálna, de szinte alig akadna vevő – magyarázza a Buda-Cash Brókerház üzletágvezetője. Boda Balázs sem gondolja a küszöbön toporgó, azonnali veszélynek a bóvli kategóriába való sorolás bekövetkeztét, mindenesetre azt biztosra veszi, hogy sokkal nagyobb kilengéseket produkáltak volna az árak a piacon, ha a hitelminősítők bejelentéseiket nem nyáron, az uborkaszezonban, hanem ősszel teszik meg. Mint ismert, a negatív üzenetek július 23-án, pénteken két hitelminősítő cégtől érkeztek Magyarország adósságbesorolásával kapcsolatban. Előbb a Moody’s helyezte leminősítési felülvizsgálat alá Magyarországot (elsősorban az IMF-fel való tárgyalások megszakítása miatt), majd az S&P rontotta stabilról negatívra a kilátást. Magyarország hosszú lejáratú devizaadóssága jelenleg a Moody’s-nál a Baa1, az S&P szerint a BBB–, míg a Fitch minősítése nyomán a besorolása BBB kategória. A kilátások azonban mind a három hitelminősítő szerint negatívak.

Annak ellenére, hogy az ördögöt nem ajánlatos a falra festeni, érdemes átgondolni, mi történhet, ha esetleg mégis lecsúszik a magyar államadóság a bóvli kategóriába. A netfolio.hu szerint annak elsősorban a kötvénypiacon, illetve a forint piacán lennének drasztikus hatásai. A magyar államadósság jelentős hányada van külföldi intézményi befektetők – zömében befektetési alapok, befektetési bankok, nyugdíjpénztárak – birtokában, amelyek igyekeznének minél hamarabb túladni a magyar állampapírokon. Ez pedig drasztikus hozamemelkedést idézne elő a kötvénypiacon. Hasonló következne be, mint a nemzetközi válság kirobbanásakor: 2008 őszén rohamosan csökkent a külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány, ez a hozamok emelkedésében is megmutatkozott. A kötvényhozamok azóta rekordmélységbe süllyedtek, ám a külföldiek által tartott állampapírok mennyisége még tovább csökkent. Pedig a válság kirobbanása előtt jelentős volt a magyar államadósság külföldi finanszírozóinak aránya.

Dacára a keddi, jól sikerült három hónapos kincstárjegy-aukciónak, abból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni – jelezte kérdésünkre Boda Balázs. – Legfeljebb annak lett volna rossz üzenete, ha aluljegyzik az értékesítendő menynyiséget. A mai, 50 milliárd forintos összértékű három újabb sorozata aukciójának már több lehet az üzenete, azok ugyanis hosszabb lejáratú papírok – tette hozzá a Buda-Cash Brókerház üzletágvezetője.

A forintpiacon is jelentős változásokat indítana el a leminősítés, a hazai fizetőeszköz minden bizonnyal látványosan gyengülne. Az eladott magyar állampapírjaikért kapott forintot a külföldiek azonnal euróra vagy dollárra igyekeznének váltani. A nagy mennyiségű forinteladás pedig tovább gyengíti a magyar fizetőeszközt – vezeti le a várható forgatókönyvet a netfolio.hu. Ha a külföldi kézben lévő, hozzávetőlegesen 2300 milliárd forintnyi magyar kötvénynek csak a felét váltják át külföldi devizára, megtoldva ezt a hazai intézményi befektetők által értékesített kötvények egy részével – esetleg egy-két spekuláns akciójával –, olyan forinteladási hullám alakulna ki, amit már nem lehetne ellentételezni az MNB devizatartalékaiból. VG

Görögországot nem érte meglepetésként az S&P döntése

A közelmúltban Görögország államadósságát sorolta az S&P a bóvli kategóriába, jóllehet azt megelőzően már egy lépésben 3 fokozattal minősítették le a görögöket. A döntés nem tűnt meglepetésnek, a görög piacon a hozamok mégis hatalmasat ugrottak. A kétéves lejáratú kötvényeknek például 20 százalék körül alakult a hozama, míg 2009 év végén még 2 százalék alatt álltak a hozamok. Miközben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a görögöknek eurójuk van, így az intézményi befektetőknek nem feltétlen kellett pénzzé tenni a görög kötvényeiket. VG