BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A rövidebb még vonzóbb

Az adókedvezmény ellenére egyelőre kevéssé kelendők az ötéves megtakarítások

Ahogy megjelentek a tartós befektetési számlák (tbsz), úgy kezdtek szaporodni a pénzügyi intézményeknél az ötéves megtakarítási és befektetési ajánlatok, az értékesítési tapasztalatok azonban vegyesek. Ötéves lekötött betétekből jelenleg is többféle szerepel a hitelintézetek palettáján. Az UniCredit és a CIB fix, az OTP Bank pedig változó kamatozású lekötéseket kínál a klienseknek. A fix kamatozású és kiszámíthatóbb ajánlatok egyformák: 7 százalékos kamatot adnak évente, az egységesített betéti kamatlábmutatójuk viszont csak 6,19 százalékos. Az OTP betétje bonyolultabb, a kamat a jegybanki irányadó rátához igazodik, és folyamatosan változik: eleinte alacsonyabb nála, az utolsó években viszont meghaladja azt, a legutolsó kamatperiódusban már 2 százalékponttal. A hitelintézet tapasztalatai szerint viszont a kliensek jobban kedvelik a rövidebb lekötéseket, az OTP-s tartós betéti számlákon lévő 15 milliárd forintnyi megtakarításból csak 15 százalékot tesz ki az ötéves betétek aránya.

Bár a kamatadó megfizetése nélkül a jelenlegi 4 százalékot kismértékben meghaladó pénzromlás, illetve a célként meghatározott 3 százalékos infláció mellett a mostani ötéves betéti ajánlatok nem számítanak különösebben rossznak, vannak a bankoknak ezeknél bőkezűbb és nem sokkal kockázatosabb ajánlataik is. A banki kötvényekre a betétekhez hasonlóan vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája, a lényeges különbség, amely miatt rizikósabbak a betéteknél, az, hogy míg a számlán lekötött pénzekre rendszerint folyamatosan tőkegaranciát vállalnak a hitelintézetek, a kötvényeknél legfeljebb visszaváltási árfolyamot adnak meg, amely alacsonyabb is lehet a kibocsátáskori névértéknél. Ezért a nem túl nagy extra rizikóért azonban hajlandók a bankok mélyebben is a zsebükbe nyúlni. Az OTP 2015-ben lejáró hitelpapírja évente 6,5 százalékos kamatot fizet, a CIB Fix5 fantázianevű kötvénye összesen 44 százalékot kamatozik a lejáratig, az MKB pedig 0,9 százalékpontos kamatprémiumot ígért a mindenkori hat hónapos bankközi kamaton (Bubor) felül. Az ötéves kötvények egyébként az OTP-nél, legalábbis a betéteknél, jobban fogytak, augusztus második felére már 4 milliárd forintnyi kelt el belőlük.

Ötéves távon azonban korántsem biztos, hogy a legalacsonyabb kockázatú banki papírokat vagy betéteket érdemes választani. Ilyen hosszú idő alatt a befektetési szakemberek rendszerint már kockázatosabb, részvényjellegű befektetéseket ajánlanak az embereknek. A magyarok kockázatvállalási hajlandósága azonban csekély, így a tbsz-re kifejlesztett ötéves befektetési alapok jellemzően tőke- és hozamvédett konstrukciók maradtak viszonylag alacsony kockázattal, és persze emiatt erősen korlátozott hozamlehetőségekkel.

Az idén – az esztendő egyébként tőkegyűjtés szempontjából kiválóan sikerült eddig az alapkezelőknek – sorra indultak a tőke- és hozamvédett alapok, ezek közül azonban csak kevés volt ötéves. Az OTP Alapkezelő és az MKB Alapkezelő próbálkozott elsőként ilyen termékekkel, a siker azonban más garantált alapokéhoz képest mérsékelt volt. Az OTP Dupla Fix Plusz alapjának két sorozatában 5,4 milliárd forint gyűlt össze, az MKB természeti kincsek hozam plusz konstrukciója 2,5 milliárdot szedett össze. A hároméves OTP-s Dupla Fix alapok, amelyekből szintén két sorozatot indítottak el, ezzel szemben több mint 15 milliárd forintot gyűjtöttek.

A döcögős indulás ellenére az alapkezelők és a forgalmazók most kínálnak ötéves tőke- és hozamvédett alapokat. Az UniCredit a Pioneer Alapkezelő Szuper 8 alapját ajánlja az ügyfeleinek, ez 8 százalékos biztos hozamot ígér az első év végén, a futamidő leteltével pedig tőkegaranciát vállal a névértékre vonatkozóan. Extrahozamot a kliensek a feltörekvő országok (például Oroszország, Kína, Brazília) részvénypiacain elért nyereségből remélhetnek. A CIB-nél a napokban indul a Dupla Profit tőkevédett alap – amelynek jegyzési mutatói a társaság közlése szerint minden korábbi CIB-es tőkevédett alapéinál jobbak –, ez a konstrukció kétszer fizet

6-6 százalékos hozamot (három év után és a futamidő végén) a tőkevédelmen felül, megvásárlói pedig szintén az orosz, kínai, brazil és indiai tőzsdék felfutása esetén számíthatnak kiemelkedő nyereségre. A befektetési politikák terén alternatívát jelent ezzel szemben az MKB most jegyezhető alapja, amely az energia- és nyersanyagpiaci árfolyamok emelkedéséből ad részesedést a befektetőknek. A lejáratkor ez az alap minimum 12 százalékos hozamot fizet, maximálisan pedig 80 százalékos nyereség érhető el rajta.

Bár középtávon a piaci szereplők arra számítanak, hogy a teljes lakossági megtakarításállomány akár harmada is átkerülhet a tbsz-ekre, a lapunk kérdéseire válaszoló bankok adatai szerint a kamatadó-kedvezményes számlák januári indulása óta még csak néhány tízezer ilyen számla nyílt, amelyeken valószínűleg még 100 milliárd forintnál is kevesebb összeg gyűlt össze. A hitelintézetek szerint az év vége felé, illetve az adóbevallási időszakban várható majd komolyabb elmozdulás ezen a téren. Az ötéves futamidejű megtakarításokkal kapcsolatban pedig az általános vélekedés az, hogy bár döcögősen indulnak, az idő előrehaladtával egyre nagyobb lesz a kereslet irántuk. HB

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.