A tartós befektetési számla átrendezheti a befektetési piacot

Az alapkezelő MTI-hez eljuttatott közleménye idézi Horváth Istvánt, a cég befektetési igazgatóját, aki szerint nemcsak a magyarországi, hanem a közép- és kelet-európai országok befektetőire általában is jellemző, hogy nem a valódi kockázatvállalók közé tartoznak. A magyarok még ezen a csoporton belül is a legkevesebb bizonytalansággal járó befektetések mellett döntenek az esetek többségében - állítja a szakember.

"Egyértelműen látható, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hatására minden befektető elmozdult a biztonságosabb befektetési eszközök irányába, és ez a tendencia csak részben változott, annak ellenére, hogy az elmúlt 12 hónapban a részvénypiacok már ismét jól teljesítenek" - magyarázta Horváth István.

Az igazgató szerint már a gazdasági válságot megelőzően is évről évre egyre nagyobb arányban választották a befektetők az egyik legbiztonságosabb befektetési formát, a tőke- és hozamvédett alapokat, amelyek a válság tetőpontján, a részvényárfolyamok zuhanásakor is megtartották értéküket. "Az elmúlt egy-másfél évben, a részvénypiacok teljesítményének növekedésével ismét csökkent az arányuk, és visszaállt a válság előtti 15 százalék körüli szintre" - elemezte Horváth István.

Hozzátette: eközben a pénzpiaci befektetések népszerűsége továbbra is töretlen, ma már a befektetések közel felét ezek az alapok teszik ki. A részvényeknél ez a tendencia éppen fordítva történt: a válság kirobbanásakor visszaesett a részvénybefektetések aránya.

Kifejtette: a válságot követően akár évekre is szükség van ahhoz, hogy a befektetők ismét elmozduljanak a kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő befektetési eszközök irányába, a közeljövőben várhatóan a tartós befektetési számla (tbsz) lehet nagy hatással a kockázatvállalási hajlandóság változására.

Rámutatott: ezeknél a számláknál a tipikus, néhány hónapos befektetési időtartamnál hosszabb időtávban, leginkább 3 vagy 5 évben érdemes gondolkodni, ezért várhatóan a befektetők könnyebben elmozdulnak majd a kockázatosabb, de hosszabb távon nagyobb hozamot eredményező vegyes illetve részvény típusú befektetések irányába. "Már most több tízezer ilyen számla van a magyar piacon, mivel a tbsz tovább növeli a befektetési lehetőségeket, a második félévben további felfutásra számítunk, ismét átrendeződhet emiatt a befektetési piac" - mondta el a szakember.

A K&H Alapkezelő által kezelt teljes vagyon 742 milliárd forint volt 2010. március 31-én, ebből az intézményi ügyfelek vagyona 157 milliárd forintot, a K&H alapokban kezelt vagyon 585 milliárd forintot tett ki.