Az alapkezelő MTI-hez eljuttatott közleménye idézi Horváth Istvánt, a cég befektetési igazgatóját, aki szerint nemcsak a magyarországi, hanem a közép- és kelet-európai országok befektetőire általában is jellemző, hogy nem a valódi kockázatvállalók közé tartoznak. A magyarok még ezen a csoporton belül is a legkevesebb bizonytalansággal járó befektetések mellett döntenek az esetek többségében - állítja a szakember.
"Egyértelműen látható, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hatására minden befektető elmozdult a biztonságosabb befektetési eszközök irányába, és ez a tendencia csak részben változott, annak ellenére, hogy az elmúlt 12 hónapban a részvénypiacok már ismét jól teljesítenek" - magyarázta Horváth István.
Az igazgató szerint már a gazdasági válságot megelőzően is évről évre egyre nagyobb arányban választották a befektetők az egyik legbiztonságosabb befektetési formát, a tőke- és hozamvédett alapokat, amelyek a válság tetőpontján, a részvényárfolyamok zuhanásakor is megtartották értéküket. "Az elmúlt egy-másfél évben, a részvénypiacok teljesítményének növekedésével ismét csökkent az arányuk, és visszaállt a válság előtti 15 százalék körüli szintre" - elemezte Horváth István.
Hozzátette: eközben a pénzpiaci befektetések népszerűsége továbbra is töretlen, ma már a befektetések közel felét ezek az alapok teszik ki. A részvényeknél ez a tendencia éppen fordítva történt: a válság kirobbanásakor visszaesett a részvénybefektetések aránya.
Kifejtette: a válságot követően akár évekre is szükség van ahhoz, hogy a befektetők ismét elmozduljanak a kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő befektetési eszközök irányába, a közeljövőben várhatóan a tartós befektetési számla (tbsz) lehet nagy hatással a kockázatvállalási hajlandóság változására.
Rámutatott: ezeknél a számláknál a tipikus, néhány hónapos befektetési időtartamnál hosszabb időtávban, leginkább 3 vagy 5 évben érdemes gondolkodni, ezért várhatóan a befektetők könnyebben elmozdulnak majd a kockázatosabb, de hosszabb távon nagyobb hozamot eredményező vegyes illetve részvény típusú befektetések irányába. "Már most több tízezer ilyen számla van a magyar piacon, mivel a tbsz tovább növeli a befektetési lehetőségeket, a második félévben további felfutásra számítunk, ismét átrendeződhet emiatt a befektetési piac" - mondta el a szakember.
A K&H Alapkezelő által kezelt teljes vagyon 742 milliárd forint volt 2010. március 31-én, ebből az intézményi ügyfelek vagyona 157 milliárd forintot, a K&H alapokban kezelt vagyon 585 milliárd forintot tett ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.