Brutális mennyiségű pénz áramlott a befektetési alapokba

A Bamosz legfrissebb statisztikája szerint az alapok vagyona a fél év során 17 százalékkal nőtt, és utoljára 2005-ben volt példa arra, hogy fél év alatt ekkora tőke áramoljon a befektetési alapokba. Elsősorban a lakossági befektetők érdeklődése nőtt meg a befektetési alapok iránt, ők jellemzően továbbra is a kockázatmentes befektetésekbe helyezik pénzüket.

A második negyedévben több mint 150 milliárd forint friss tőke érkezett az alapokba, és a legtöbb friss tőkét likviditási alapok vonzották. Ugyanakkor a tőkekivonás csak olyan alapokból történt, amelyekben a részvények aránya nagyobb az egyéb befektetésekhez képest.

A befektetési alapok által kezelt 3.510 milliárd forint vagyon 62,6 százaléka nyilvános nyíltvégű értékpapíralapokban, további 8,1 százaléka pedig nyilvános nyíltvégű ingatlanalapokban (és ingatlan alapok alapjaiban) volt. A nyilvános zártvégű speciális alapokban tartott vagyon aránya 7,5 százalék, a nyilvános zártvégű ingatlanalapokban tartottaké 2,2 százalék volt június végén. A vagyon 6,8 százalékát nyilvános nyíltvégű speciális (garantált és származtatott) alapokban, 10,9 százalékát zártkörű értékpapíralapokban, 1,4 százalékát zártkörű garantált és származtatott alapokban, 0,5 százalékát pedig zártkörű ingatlanalapokban kezelték.

A befektetési alapkezelők az alapokban lévő 3.510 milliárd forint vagyon mellett további 4.912 milliárd forint vagyont kezeltek 2010. június 30-án az összesen 8.422 milliárdból a kezelt teljes nettó vagyon 7.473 milliárd forintot ért el.

A kezelt vagyon mintegy 58,1 százaléka belföldi állampapírokban és kincstárjegyekben volt a félév végén, 5,8 illetve 20,8 százalék bel- és külföldi részvényekben, 1,1 százalék pedig az ingatlanok aránya. A befektetési jegyek aránya 26,5 százalék és ennek több mint kétharmada a Bamoszhoz tartozó befektetési alapkezelők alapjainak befektetési jegyei voltak.

A befektetési alapok közül az első félévben leggyorsabban, több mint 60 százalékkal, a zártkörű pénzpiaci és származtatott alapok bővültek, a nyilvános alapok közül pedig - 36 százalékkal - a rövid kötvényalapok növekedtek. A második negyedévben a legnagyobb veszteséget - a vagyonnal súlyozott átlagot számolva - 2,16 százalékot az olyan alapok szenvedték el, amelyekben a részvények vannak túlsúlyban. Ugyanakkor a tiszta részvényalapok ebben az időszakban, szintén vagyonnal súlyozott átlagban, 0,96 százalék hozamot értek el.

Az egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű, úgynevezett likviditási alapok vagyonnal súlyozott átlagos hozama 0,99 százalék volt, a hagyományos pénzpiaci alapoké pedig 0,78 százalék.

A rövid - három évnél rövidebb hátralévő futamidejű - kötvény alapok 0,1 százalék veszteséget könyvelhettek el a vagyonnal súlyozott átlagban a második negyedév során, ugyanakkor a hosszú kötvény alapok vesztsége elérte a 1,79 százalékot.

MTI Eco-->