BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem volt tartós a zuhanás

Már csak kevéssel maradnak el a válság előtti években mérttől a nemzetközi aukciós árak

Réaszben ledolgozta mostanra a nemzetközi aukciós piac azt az árzuhanást, amely a 2008 őszén kitört globális pénzügyi válság nyomán bekövetkezett. A különböző mutatók azt jelzik: bár továbbra is óvatosak a piaci szereplők, ez nem annyira az egyes művek leütési árában, hanem elsősorban a forgalom volumenében tükröződik.

Az ismételten piacra kerülő művek áraiból számított Artprice-index most már nem sokkal marad el a 2007 végén, 2008 első felében tapasztalt évtizedes csúcstól (lásd grafikonunkat). Ez jóval meghaladja az évtized többségében feljegyzett értékeket, igaz, az Artprice által referenciaként használt 1990-es szintet még nem éri el. Hasonló eredményre jutnak azok az elemzők, akik nem egyes tételek ismételt szerepléséből, hanem az aukciós átlagárakból indulnak ki (amelyet persze a kínálat változása is erősen befolyásol, hiszen ha nincsenek elsőrangú művek, akkor a licitek is alacsonyabbak). A European Fine Art Foundation szakértője, Clare McAndrew számításai szerint 2002–07 között az EU-ban több mint 50, az Egyesült Államokban pedig közel 80 százalékkal emelkedett a képzőművészeti aukciókon szerepelt tárgyak átlagára. Ezen belül 2006-ig viszonylag lassú volt a drágulás: Európában az átlagár 5,5 ezer euróról (1,5 millió forint) 6190 euróra emelkedett, majd 2007-ben 11 ezer fölé kúszott. A tengerentúlon szintén 2007-ben következett be az árrobbanás. A megelőző években 35–47 ezer eurónak megfelelő átlagárakat jegyeztek fel, ez 2007-ben közel 85 ezerre kúszott fel.

A 2008-as „fekete ősz” azután az EU-ban 15, az Egyesült Államokban pedig 39 százalékos csökkenést okozott a leütési árakban. A kortárs művészeti piacon különösen látványos visszaesést hozott a 2008–09-es recesszió. Márpedig ez volt az a terület, amelynek kulcsszerepe volt a megelőző évek boomjában. 2002-ben még csupán 91,7 millió eurót tett ki a kortárs művészeti aukciók összforgalma, ám 2007-ben már ennek az összegnek majdnem a tízszereséről, 914,9 millióról szóltak a leütési eredmények (eközben a tételszám alig több mint kétszeresére bővült). A kortárs művészetben az átlagos leütési ár 2002-ben még nem érte el a 10 ezer eurót, míg a 2007-es csúcsévben már meghaladta a 35 ezret. A 2008–09-es recesszió nyomán az árak az évtized közepén jellemző szintre estek vissza.

A legmagasabb összforgalmat a klasszikus modern művészet (tehát a huszadik század első fele) érte el az elmúlt évtizedben. A 2002-ben mért 1,3 milliárd euróról 2007-re 3,8 milliárdra nőtt az összleütési érték, míg 2009-ben alig 2 milliárdot jegyeztek fel. A régi (azaz az impresszionisták előtt keletkezett) művek piacát ennél sokkal kevésbé tépázták meg a gazdasági viharok. A 2002-es 1,1 milliárdról 2007-ig 1,9 milliárdra nőtt a forgalom, majd 2009-ben 1,4 milliárd alá ment a mutató.

A nemzetközi műkincspiac egy évtizede

2000: Picasso-rekord. A Christie’s november 8-i árverésén 50 millió dollárt adnak Pablo Picasso Nő karba tett kézzel című festményéért. Ezen rekord után egymást érik a spanyol festő szenzációs eredményei.

2001: Beindul a kortárspiac. Az év során 8 százalékkal emelkedik az 1945 utáni művek árszintje, és az évtized egészében ez lesz a műkincspiac legdinamikusabban növekvő szelete.

2002: Elbizonytalanodás. A 2001. szeptember 11-i események nyomán sokan gazdasági válságtól tartanak. Ez a műkincspiacon is érezteti hatását: a 2002-es árveréseken a tételek 40 százaléka eladatlan marad.

2003: Kortársáttörés. 2003-ban 20 százalékkal drágulnak a kortárs műalkotások, és az évtized egészében 116 százalékos áremelkedést mértek.

2004: Új világrekord. Pablo Picasso Fiú pipával című festménye 93 millió dollárért talál gazdára a Sotheby’snél. Ezzel megdől az 1990-ben felállított aukciós világrekord, amelyet Vincent van Gogh Dr. Gachet portréja című képe állított fel (75 millió dollár).

2005: Amerikai dominancia. Az Egyesült Államokban 1,5 százalékkal emelkedik az aukciós árszínvonal. Az USA a világpiac bő 40 százalékát teszi ki, de részaránya az évtized végére csökken.

2006: Globalizáció. A világ aukcióinak összforgalma egy év alatt a duplájára, 6,7 milliárd dollárra nő, az átlagos árszint közel 20 százalékkal emelkedik. Kína ekkor kezd jelentős tényezővé válni.

2007: A tetőpont. Az aukciós árak 28,9 százalékkal emelkednek, a világpiac összforgalma eléri a kilencmilliárd dollárt. Az 1945 utáni sztárok (Mark Rothko, Andy Warhol, Francis Bacon) képei 50-60 millió dollárért kelnek el.

2008: A fordulat. Szeptember 15–16-án Londonban 171 millió dollár értékben kelnek el a kortárs sztárművész, Damien Hirst alkotásai. Ezután azonban a műkincspiacon is zuhanást indít el a Lehman Brothers csődje.

2009: Visszaesés. A gazdasági válság közepette csökken a műkereskedelem forgalma, az aukciósházak karcsúsítanak. Az egyetlen kiemelkedő árverést Yves Saint Laurent hagyatékából rendezik Párizsban: ez 230 millió dolláros forgalmat hoz.

2001: Beindul a kortárspiac. Az év során 8 százalékkal emelkedik az 1945 utáni művek árszintje, és az évtized egészében ez lesz a műkincspiac legdinamikusabban növekvő szelete.

2002: Elbizonytalanodás. A 2001. szeptember 11-i események nyomán sokan gazdasági válságtól tartanak. Ez a műkincspiacon is érezteti hatását: a 2002-es árveréseken a tételek 40 százaléka eladatlan marad.

2003: Kortársáttörés. 2003-ban 20 százalékkal drágulnak a kortárs műalkotások, és az évtized egészében 116 százalékos áremelkedést mértek.

2004: Új világrekord. Pablo Picasso Fiú pipával című festménye 93 millió dollárért talál gazdára a Sotheby’snél. Ezzel megdől az 1990-ben felállított aukciós világrekord, amelyet Vincent van Gogh Dr. Gachet portréja című képe állított fel (75 millió dollár).

2005: Amerikai dominancia. Az Egyesült Államokban 1,5 százalékkal emelkedik az aukciós árszínvonal. Az USA a világpiac bő 40 százalékát teszi ki, de részaránya az évtized végére csökken.

2006: Globalizáció. A világ aukcióinak összforgalma egy év alatt a duplájára, 6,7 milliárd dollárra nő, az átlagos árszint közel 20 százalékkal emelkedik. Kína ekkor kezd jelentős tényezővé válni.

2007: A tetőpont. Az aukciós árak 28,9 százalékkal emelkednek, a világpiac összforgalma eléri a kilencmilliárd dollárt. Az 1945 utáni sztárok (Mark Rothko, Andy Warhol, Francis Bacon) képei 50-60 millió dollárért kelnek el.

2008: A fordulat. Szeptember 15–16-án Londonban 171 millió dollár értékben kelnek el a kortárs sztárművész, Damien Hirst alkotásai. Ezután azonban a műkincspiacon is zuhanást indít el a Lehman Brothers csődje.

2009: Visszaesés. A gazdasági válság közepette csökken a műkereskedelem forgalma, az aukciósházak karcsúsítanak. Az egyetlen kiemelkedő árverést Yves Saint Laurent hagyatékából rendezik Párizsban: ez 230 millió dolláros forgalmat hoz.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.