Ömlött a pénz az alapokba

Kiváló fél évet zártak a hazai vagyonkezelők – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) legfrissebb, negyedéves statisztikáiból. A szervezet tagjai által kezelt vagyon bruttó értékben 8422 milliárd forintra nőtt, ez csaknem 10 százalékkal magasabb az év elejinél. A kezelt teljes nettó vagyon (bizonyos intézményi, illetve alapokban kezelt vagyonokat ugyanis befektetési alapokban kezelnek, így két helyen is nyilvántartanak) 7423 milliárd forint volt.

A legnagyobb mértékben a befektetési alapokban lévő pénzek gyarapodtak. Az elmúlt hat hónap során mintegy 400 milliárd forintnyi, főként a lakosságtól érkező tőke áramlott ezekbe a konstrukciókba, ilyen mértékű megtakarításra legutoljára 2005-ben volt példa. A friss megtakarításoknak és a 111 milliárd forintnyi hozamnak köszönhetően az alapok vagyona a fél év végére elérte a 3510 milliárd forintot. „Évek óta tapasztalható tendencia, hogy a hagyományosnak tekinthető kötvényalapok, illetve pénzpiaci alapok helyét alternatív, alacsony kockázatú alapok veszik át. Bár a folyamat kisebb-nagyobb kilengésekkel most is folytatódott, a hagyományos alapok iránt ismét elkezdett nőni az érdeklődés” – jellemezte a megtakarítók magatartását Temmel András, a Bamosz főtitkára.

Jól mutatja ezt, hogy mind a pénzpiaci, mind a kötvényalapok vagyona hízott január és július között az új megtakarításoknak köszönhetően. A legrövidebb lejáratú eszközöket tartó likviditási konstrukciókba áramlott a legtöbb friss pénz, 100 milliárd forintnyi, de a hagyományos pénzpiaci alapok is összegyűjtöttek 80 milliárdot, sőt a rövid kötvényalapok is gyarapodtak mintegy 40 milliárd forintnyi új tőkével.

A részvényalapoknál már vegyesebb a kép. A második negyedévben a megtorpanó részvénypiacok láttán a befektetők bizalma csökkent a részvénytúlsúlyos alapok iránt, így ebben az időszakban 11 milliárd forint távozott belőlük, és ezzel az első féléves értékesítési mérlegük negatív lett. A legnagyobb mértékű tőkekivonást a kelet-közép-európai alapok szenvedték el, az arányokat nézve viszont az ázsiai piacokon befektető konstrukciók még több vagyont veszítettek. A hozamokat illetően egyébként a hazai, a régiós és az európai részvényalapok átlagos teljesítménye negatív lett az utolsó negyedévben, a többi alcsoporté viszont, főleg a forint gyengülésének hatására, pozitív lett. A legmagasabb hozamokat egyébként éppen az ázsiai alapok érték el. A hozamok terén a tiszta részvényalapoknál is hasonló volt a helyzet, vagyis az ázsiai konstrukciók vitték a prímet, ebbe az alaptípusba viszont – a részvénytúlsúlyossal ellentétben – komolyabb mennyiségű, csaknem 5 milliárd forintnyi friss tőke is áramlott az első hat hónapban.

Bár folyamatosan csökken az arányuk, a befektetési alapok piacán még mindig komoly, 13 százalékos részesedéssel rendelkeznek a garantált alapok, amelyekben a fél év végén 428 milliárd forint volt. A tavalyi tőkekivonás után az idén a negatív trend megfordult, ismét sikerrel értékesítik a piaci szereplők a tőke- és hozamvédett alapok befektetési jegyeit. Szintén kapósak a származtatott alapok. A több abszolút hozamú konstrukciót is tartalmazó kategória 10 milliárd forintot vonzott az év eleje óta, miközben 2,5 milliárd forintnyi hozammal is megörvendeztette a befektetőket. Az ingatlanalapok is jó fél évet zártak, nagyjából 70 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, hozamaik pedig meghaladták a 11 milliárdot.

A Bamosz-tagok a befektetési alapokon kívül 4912 milliárd forintnyi vagyont kezeltek a fél év végén, ez 5,3 százalékkal több a januári értéknél. Ennek java része, csaknem 3000 milliárd forint a pénztárakban volt, vagyis a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adataival összevetve megállapítható, hogy a szövetség tagjai kezelik a hazai pénztári megtakarítások mintegy négyötödét. A nyugdíjkasszák komoly állampapír-vásárlónak számítanak, hiszen portfólióik több mint feléből a hazai államadósságot finanszírozzák. A részvények aránya a nyugdíjalapokban mintegy 34 százalék, és ezek java része valamilyen külföldi cégnek a papírja. Emellett külföldi kötvények, betétek, hazai jelzáloglevelek és vállalati kötvények, valamint némi ingatlan- és derivatív eszköz színesíti a kasszák portfólióit.

A biztosítók 1570 milliárd forintnyi vagyon kezelését szervezték ki a Bamosz tagjaihoz. Ennek kisebbik, ám trendszerűen és dinamikusan növekvő részét unit-linked eszközalapok teszik ki. Az ilyen, befektetéshez kapcsolódó termékek vagyona a fél év végén már 583 milliárd forint volt, ez 9,2 százalékos gyarapodást jelent az év eleje óta. (A PSZÁF adatai szerint egyébként a Bamosz-tagok kezelik a unitlinked termékek piacán a vagyon mintegy kétharmadát.) A unit-linked alapok vagyonából a legnagyobb, több mint 44 százalékos szeletet a részvények viszik el, és a nyugdíjkasszákhoz hasonlóan a részvénybefektetéseken belül itt is a külföldi papírok dominálnak. A hazai állampapí-rok a portfóliók 28 százalékát teszik ki, emellett az alapok előszeretettel vásárolnak külföldi hitelpapírokat és a hazai betéteket is kedvelik.

Az egyéb biztosítási vagyon az év eleje óta 3,8 százalékkal, 988 milliárd forintra csökkent. A befektetésekhez nem kötött biztosítások jellemzően rövid távú mögöttes kötelezettségei miatt a portfóliók döntően hazai kötvénytípusú eszközökből állnak. Az egyéb biztosítói vagyon több mint négyötöde hazai állampapírokban fekszik, a külföldi kötvények aránya pedig meghaladja a 9 százalékot. Ezeknél lényegesen szerényebb mértékben tartanak még a vagyonkezelők ingatlanokat, részvényeket, betéteket és származtatott termékeket is a portfóliókban. HB

A pénzpiaci, a részvény-, a származtatott és az ingatlanalapok növelték vagyonukat, a kötvényalapoknál és a garantált alapoknál azonban csökkent a nettó eszközérték.

A pénzpiaci, a részvény-, a származtatott és az ingatlanalapok növelték vagyonukat, a kötvényalapoknál és a garantált alapoknál azonban csökkent a nettó eszközérték.-->