Drágábban is megéri

Drágán kezelik a vagyont egyes alapokban – ez derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) néhány napja közzétett adataiból. A legnagyobb költséggel működő konstrukcióknál a teljes költséghányados a nettó eszközérték csaknem tíz százalékára rúgott tavaly. Kirívóan magas, öt százalék fölötti mutatókkal korábban többnyire a tőkevédett alapoknál lehetett találkozni, ezekre ugyanis jellemző, hogy az indulás évében magasabb költséggel működnek.

Tavaly azonban a költségek terén a csúcstartók már nem ezek, hanem az aktívan kezelt, abszolút hozamú konstrukciók voltak. Az OTP Alapkezelő több alapja is kilenc-tíz százalék körüli teljes költséghányadossal működött, de volt egy concorde-os alap is, amelynél a mutató meghaladta a kilenc százalékot. Ezeknél az alapoknál az volt a közös jellemző, hogy a normál alapkezelési díjon felül sikerdíjat is felszámíthat az alapkezelő, ha a konstrukció hozama meghaladja a benchmarkot, ennek mértéke a PSZÁF adatsora szerint jellemzően húsz százalék. (Ilyen alap egyébként a PSZÁF kimutatása szerint kevés van Magyarországon, a felügyelet mindössze két concorde-os, két aegonos és öt OTP-s konstrukciót sorolt fel. A piaci szereplők szerint viszont szinte az összes abszolút hozamú konstrukció így működik, és a részvényalapok között is akad több ilyen.)

Bár a magas költséghányados egyes ügyfeleknek csípheti a szemét, az alapkezelők szerint a befektetőknek nem lehet okuk panaszra. „A sikerdíjas alapok esetén csak akkor magas a teljes költséghányados, ha a referenciahozamot lényegesen túlteljesíti az alap. Ilyenkor viszont nemcsak az alapkezelő keres sokat, hanem az ügyfél is, ez jól látszik abból, hogy a három »legdrágább« alapunk esetében a befektetők a költségek levonása után is 29,4, 24,3 és 19,8 százalékot kerestek 2009-ben a 10,2 százalékos benchmarkhozam felett” – magyarázza Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.

Való igaz, a viszonylag drágán működtetett alapok tavaly igen jól teljesítettek. Az iparági szinten legmagasabb, 9,75 százalékos költséggel kezelt OTP-s feltörekvő piaci származtatott kötvényalap 42,6 százalékot, a 9,52 százalékos költséghányadosú, szintén OTP-s Új Európa csaknem 40 százalékot hozott a befektetőknek. A Concorde CEE Small Cap alapját választók is örülhettek, hiszen a 9,11 százalékos költséghányados ellenére is több mint 20 százalékos nyereség ütötte a markukat – euróalapon is.

„A sikerdíj fontos motiváló tényező az alapkezelők számára” – mondja Kadocsa Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója. Az Aegonnál például szinte minden alap úgy működik, hogy az 1,5-2,5 százalékos vagyonkezelési díj mellé 20-25 százalékos sikerdíjat számít fel. Az egyik alapnál, a Smart Money-nál pedig nincs is vagyonkezelési díj, csak a profitból részesedik az alapkezelő, vagyis ha nincs hozam, ingyen dolgoznak.

Egyes sikerdíjas alapok egyébként az idén is kiemelkedően teljesítenek. Az OTP Suprája például a tavalyi 32 százalékos hozam után az idén is csaknem 30 százalékot szedett már magára, a feltörekvő piaci származtatott kötvényalap az alapkezelőnél több mint 17, az abszolút hozamú csaknem 10 százalékkal növelte a befektetők pénzét. Az Aegon is büszkélkedhet néhány komoly hozammal rendelkező sikerdíjas alappal: a török részvénypiaci konstrukció, az IstanBull csaknem 30, az orosz részvénypiacokon befektető Russia pedig csaknem 20 százalékos pluszban áll az év eleje óta. HB