Szaporodnak az alapok

Bár nem a nyár a legtipikusabb megtakarítási időszak Magyarországon, ami az új termékek létrehozását illeti, a hazai alapkezelők az idei második fél évben nem tétlenkedtek. A pénzügyi felügyelet határozatai szerint több mint két tucat alapot vettek nyilvántartásba vagy engedélyezték a jegyzését július eleje óta.

Az elindultak vagy éppen jegyzés alatt állók döntő többsége tőke- vagy hozamvédett konstrukció. Az ebben a szegmensben piacvezetőnek számító K&H Alapkezelőnél két ilyen alap is elindult a második fél évben, a plusz 2 – amely két és fél éves futamideje során tőkevédelmet, valamint feltételesen 18 százalékos hozamot ígér – hárommilliárd forintot gyűjtött össze, a három évre maximálisan 50 százalékos hozamot fizető prémium dupla visszapillantó fantázianevű konstrukcióba pedig 800 millió forint áramlott. Az alapkezelő mostanában legsikeresebbnek számító „háromszor fizető” konstrukciói közül a legújabb, 10. sorozat jegyzése is lezárult már, lehet viszont ma még jegyezni a technológiai részvények árfolyamnyereségéből részesedést ígérő tőkevédett alapból, illetve egy euróalapú nemzetközi vegyes alapból is a társaság befektetési jegyeit forgalmazó cégeknél.

Az OTP Alapkezelő is több határozott futamidejű alapot indított a nyáron. A labdarúgó-világbajnokság idejére időzített, a szponzorok részvényeinek árfolyam-emelkedéséből részesedést ígérő alap 3,5 milliárd forintot vonzott, a Jövő Márkái fantázianevű pedig 3,8 milliárdot. Utóbbiból egy második kibocsátást is elindított a társaság, amelyből most is lehet jegyezni, és az előző sorozathoz hasonlóan 7 százalékos fix hozamot, illetve maximálisan 37 százalékos nyereséget ígér a 3,5 éves futamidőre. A nagyobb kockázatot kedvelő befektetőkre is gondoltak az OTP-nél, amikor nyáron útnak indították török és orosz részvényalapjaikat, amelyekből a forintalapú mellett eurósorozatot is kibocsátottak.

Az MKB, a CIB, a Pioneer és az Erste azonban ebben a fél évben – legalábbis egyelőre – maradt a jól bevált garantált alapoknál. Az MKB Energia tőke- és hozamvédett alapot ma lehet utoljára jegyezni. Az alapkezelő korábban két, a nyersanyagpiac teljesítményéből részesedést ígérő termékkel próbálkozott, ezek közül a forintalapú 5,5 éves futamidejű 2,4 milliárd forintot vonzott, a 3,5 éves eurós pedig 4,4 millió eurót. Lényegesen több, hétmilliárd forintnál is nagyobb összeg került viszont a CIB ötéves lejáratú Dupla Profit alapjába. Jelenleg a CIB Befektetési Alapkezelő egy eurós tőkevédett alapot kínál az ügyfeleinek, a Tripla Profit nevű konstrukció innovatív vállalatok részvényeinek teljesítményéből ígér extrahozamot. A BRIC országok részvénypiacai is népszerűek mostanában az alapkezelőknél. Ezek hozamából ígéri a plusznyereséget a befektetőknek az Erste és a Pioneer. Előbbi társaság most jegyezhető „tartós hozamvédett” alapja 3,25 éves futamidőre 12 százalékos, utóbbi pedig öt évre 8 százalékos minimumhozamot ígér.

A talán legérdekesebb konstrukciók a Budapest Alapkezelőnél születtek. A Budapest 2015 alap évről évre csökkenő kockázat mellett a pesti parkett vezető részvényeinek árfolyamából ígér hasznot a befektetőknek. A futamidő során korlátozott és fokozatosan növekvő tőkevédelmet is vállal az alapkezelő, ez az első évben 90, az ötödikben pedig 98 százalékos. Szintén legalább öt évre érdemes megvásárolni az alapkezelő szerint a Zenot fantázianevű alapot. Ez az alapok alapja konstrukció a globális részvénypiacokon is forgatja a kliensek pénzét, miközben arra törekszik, hogy árfolyama soha ne menjen a mindenkori csúcsérték 90 százaléka alá, vagyis 10 százaléknál többet egyetlen befektetője se bukjon rajta. VG