Piacon maradnak a nagybankok

Valamennyi jelentősebb külföldi érdekeltségű magyar hitelintézet vagy anyabankja cáfolta azt a hírt, hogy három bank is távozni készül az országból. A Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint a szereplők a kivonulással többet veszítenének, mint a bankadó és makrogazdasági problémák miatt együttvéve.

Három, az OTP Bankhoz hasonló nagyságú magyarországi bank is azt fontolgatja, hogy kivonul hazánkból – jelent meg tegnap a Népszavában. A lap szerint a hitelintézetek különadója megrendítheti a bankok gazdálkodását, a többletteher az alaptőke feléléséhez vezethet, ez egy banknál különösen veszélyes, és a biztosítók közül is több veszélyben van.

Nem érdemes a bankadó miatt kivonulni a külföldi érdekeltségű szereplőknek Magyarországról – állítja Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyabankok a felvásárlásra, a fiókhálózatok bővítésére, a központok fejlesztésére sokkal többet költöttek, mint amennyit most bankadóként be kell fizetniük. Az ügyfélkör, a betét- és hitelállomány pedig szintén jóval nagyobb érték annál. A kutatásvezető ezért nem tartja reálisnak, hogy bármelyik nagy bank távozzon az országból. Azt viszont nagyon valószínűnek tartja, hogy csökkentik aktivitásukat, ezt azonban a bankadónál nagyobb mértékben indokolja a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet. Nagyon eltérően érinti a bankadó az egyes hitelintézeteket – mondta a Világgazdaságnak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Mivel az elvonás alapja a mérlegfőösszeg, így az nem a nyereségesebb, hanem a nagyobb méretű bankokat sújtja jobban. Az OTP Bank például jobban járt, mintha a nyeresége alapján adóztatták volna meg. A CIB Bank, az MKB Bank és Raiffeisen Bank viszont rosszabbul járt, mert nyereségük nem fedezi a mérlegfőösszeg alapján kivetett adót. Ezért nekik a tőkéjükből kell pótolniuk az elvonás okozta veszteséget. A három bank közül az MKB Bankot érinti különösen hátrányosan a szabályozás.

Egy ilyen igazságtalan adóteher miatt ugyan fontolóra vehetik az országból történő távozást a bankok anyacégei, de valószínűleg nem érdemes erre rá is szánniuk magukat – véli a Várhegyi Éva. Az érintett bankok ugyanis évek alatt nagyon sok nyereséget hoztak anyavállalatuknak, és a banki különadó megszűnése után várhatóan ismét nyereségesek lesznek. Emellett az országból történő kivonulás bármilyen módon történik is, évekig eltart, és ez hosszabb idő, mint ameddig a pluszteher érinti a pénzintézeteket.

A KBC csoport elkötelezett a magyar piac iránt, és nincsenek olyan tervei, melyek szerint kivonulna az országból – közölte a K&H Bank belga tulajdonosa a Bloombergen keresztül. Az Erste Group Bank AG vezérigazgatója, Andreas Treichl már a Financial Timesnak adott, hétfőn megjelent nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy bár nem ért egyet a magyarországi bankadó mértékével, nem tervezi az országból való kivonulást – reagált a Népszava hírére a magyarországi Erste Bank. Légből kapottnak és mindenfajta valóságalapot nélkülöző híresztelésnek tartja a kivonulásról szóló híreket az MKB Bank, mivel az érintett bankok képviselői már több ízben is leszögezték: szó nincs ilyesmiről.

Nem tudjuk, hogy a Népszava mely bankokra gondolhatott, de az UniCreditre biztosan nem – mondta a Világgazdaságnak Sipos József kommunikációs igazgató. A sajtófőnök cáfolta, hogy bankjuk ki akarna vonulni az országból, vagy csökkenteni akarná aktivitását. Hasonló tartalmú nyilatkozatot adott tegnap a CIB anyavállalata, továbbá a Budapest Bank, és a Raiffeisen csoportnál is felidézték az anyabank vezérigazgatójának korábbi, ilyen értelmű nyilatkozatát is.

A Magyar Bankszövetségnek nincs tudomása arról, hogy bármelyik pénzintézet az országból történő kivonulást fontolgatná, a bankadó bevezetését azonban nem úszhatjuk meg következmények nélkül – mondta a Világgazdaságnak Müller János, a szövetség szóvivője. A többletteher miatt ugyanis a bankok várhatóan visszafogják hitelezési tevékenységüket, és a nemzetközi pénzintézetek forrásaik korábbinál nagyobb részét irányítják olyan országokba, ahol alacsonyabb az elvonás mértéke. Az országból történő kivonulást a szóvivő szerint csak akkor érdemes fontolóra venni, ha az érintett leánybank jövedelemtermelő képessége tartósan lecsökken vagy megszűnik.

A Magyar Nemzeti Banknak sincs tudomása arról, hogy bármely bank kivonulást tervezne a hazai piacról – mondta el Király Júlia alelnök a jegybank tegnapi sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor a bankadó fő kockázatának is azt tartják – ahogy arra a jegybank már korábban és többször felhívta a figyelmet –, hogy a hazai pénzügyi szervezetekre kivetett különadó csökkentheti a hazai bankrendszer tőkevonzó és ezáltal a hitelezési képességét is. Mindez azt jelenti, hogy a hazai gazdaságban a hitelhez jutás szűkül, és ez végső soron korlátozza a vállalatokat és a háztartásokat beruházási és fogyasztási döntéseik meghozatalában. GIJ

Magyarországon mindkét módszerre volt példa. Több állami tulajdonban lévő szereplőt értékesítettek külföldi bankoknak. Például a Postabankot így adták el az osztrák Erste Banknak. Az Általános Értékforgalmi Bank viszont először ügyfélkörét adta el a Magyarországi Volksbanknak, majd banki, később brókercégi jogosítványairól is lemondott.

Mindkét módszer következménye, hogy az ügyfélkör egy vagy több másik szolgáltatóhoz kerül, betéti és hitelállományával egyetemben.

Magyarországon mindkét módszerre volt példa. Több állami tulajdonban lévő szereplőt értékesítettek külföldi bankoknak. Például a Postabankot így adták el az osztrák Erste Banknak. Az Általános Értékforgalmi Bank viszont először ügyfélkörét adta el a Magyarországi Volksbanknak, majd banki, később brókercégi jogosítványairól is lemondott.

Mindkét módszer következménye, hogy az ügyfélkör egy vagy több másik szolgáltatóhoz kerül, betéti és hitelállományával egyetemben.-->