Rendkívüli teljesítmény a forinttól - Orbánék is segítettek

Magyarország megítélése elszakadt az euróövezet gyenge tagországainak nemzetközi megítélésétől, miután a magyar kormány vállalta, hogy idén 3 százalék alá csökkenti a GDP-arányos költségvetési hiányt, és olyan strukturális reformintézkedéseket hajt végre, melyek jelentősen javítják a költségvetés fenntarthatóságát.

A piaci szempontból legjelentősebb kockázat is kiárazódott: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsába olyan tagokat jelölt az országgyűlés gazdasági bizottsága, akiket hitelesnek tartanak az elemzők. A piaci szereplők sem gondolják azt, hogy a lazább monetáris politika irányába fordulna a tanács az új tagokkal.

A tagok kinevezése előtt az a félelem játszott szerepet, hogy az új tagok a kormány által preferált kamatcsökkentés irányába fogják tolni a tanácsot, többségüknél fogva. (A kamat csökkentése esetén a forint gyengülő pályára állhatna.)

Az aggodalmat az váltotta ki, hogy a monetáris tanács tagjainak jelölési mechanizmusát megváltoztatta a kormány. A héttagú tanácsból négy tag mandátuma járt le március elején, és a szabályok értelmében két tagot a kormányfő, két tagot az MNB elnöke jelölhetett volna. A kormány megváltoztatta a törvényt, menyek értelmében az országgyűlés illetékes bizottsága jelölhette a tagokat.

A forint jól reagált ennek a kockázati tényezőnek effektív kiárazódására. A hazai deviza 268,6-os szintig erősödött az euróval szemben, mely a kormányalakítás óta csupán kétszer volt látható.

A kormányalakítás előtt még 265-270 forint között is jegyezték a forintot, azonban az új kabinet nem tette világossá, hogy tartja-e a konvergencia programban foglalt hiánycélokat. Sőt, ezzel ellentétes nyilatkozatok láttak napvilágot. Matolcsy György akkor még úgy vélekedett, hogy „nem fogunk megszakadni” a 3 százalék alatti költségvetési hiányért 2011-ben.

Azóta kiderült, hogy tartjuk a 3 százalék alatti hiányt idén. Igaz, egyszeri tételekkel: bankadóval, szektorális különadókkal és a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének költségvetésbe csatornázásával, de 3 százalék alá szorul a költségvetési deficit a GDP százalékában.

A Száll Kálmán terv pedig felszámolja a költségvetésben meghúzódó 5-6 százalékos strukturális deficitet, mely javítja a költségvetés középtávú fenntarthatóságát.

Minden, amit a Száll Kálmán tervről tudni lehet!

Közben a gazdasági növekedés oldaláról sem látszanak feszültségek: az exportvezérelt növekedés tovább folytatódik 2011-ben, és a fogyasztásban is kedvező folyamatokat vetítenek előre elemzők.

Így fundamentális oldalról – mostanra már –  nem indokolt, hogy a forintot büntessék a befektetők.

A forint árfolyama a Száll Kálmán terv ismertetése után a 270-275-ös tartományba szűkült be az euró ellenében. Előtte a 270-280-as sáv volt jellemző, míg tavaly nyáron – magyar és euróövezeti bizonytalanságok miatt – 290-ig is felkúszott a kurzus.

Nemzetközi folyamatok

Portugália nemzetközi segítségre szorulhat, miután az 5 éves kötvények hozama 8 százalék fölé emelkedett (az euróövezet fennállása óta legmagasabb szintre). Ha a Portugál kormány nem szavazza meg a megszorításokat, minden bizonnyal nemzetközi hitelcsomagot vesz igénybe az állam.

Mint láthatjuk, Magyarországot már nem veszik egy kalap alá az euróövezet gyenge tagállamaival a befektetők. Írország államcsőd ellen köthető biztosításának felára 615 bázisponton áll, Portugáliáé 533 bázisponton található. A magyar csődkockázat pedig 280 bázisponton áll.

Tavaly ősszel, amikor a magyar fundamentumok még gyengébbek voltak, a forint is erősebben reagált a kedvezőtlen nemzetközi eseményekre.

Úgy tűnik, a forint csak abban az esetben állhatna gyengülő pályára, és kerülhetne 275-ös árfolyam fölé az euróval szemben, ha jelentősen romlanának Magyarország pozíciói, vagy az eddigieknél is jelentősebb kockázatkerülés uralkodna el a piacon.

Pedig a jelenlegi piaci félelem is igen nagy nyomást jelet: az eurózóna adósságválságán túl a közel-keleti polgárháborús helyzet, és a japán földrengést követő atomkatasztrófa is nagy félelmet okoz.

A frank megállíthatatlannak tűnik

A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt a svájci frank tovább erősödött az elmúlt hetekben, így a forint jó teljesítménye nem látszik meg a frank/forint keresztárfolyamon. Az alpesi devizát 210-212 forint között jegyzik.

Az árfolyam további alakulására nagy hatást gyakorol az európai adósságválság, és az, hogy az Európai Központi Bank (EKB) milyen ütemben növeli a jegybanki kamatszintet. Ha az EKB szigorít, miközben a Svájci Nemzeti Bank (SNB) tartja laza monetáris politikáját, akkor az euró akár erősödhet is.