Itt a csomag a hitelgondokra

Új kamattámogatási rendszer, az euróalapú lakáshitelek ismételt bevezetése, a közjegyzői költségek csökkentése és a frankhitelek árfolyam-emelkedésének átvállalása bankadókedvezményért cserébe – egyebek között ilyen javaslatok szerepelnek a kormány által közzétett otthonteremtési stratégiában.

Világgazdaság - Herman Bernadett

2011.05.12, 05:00

Közzétette a Nemzetgazdasági Minisztérium az Otthonteremtési Tanácsadó Testület (OTT) által jegyzett Otthonteremtési stratégia című vitairatát. Az építőipari, pénzügyi, civil és kormányzati szférából delegált tagokból felállt munkacsoport számos javaslatot fogalmazott meg a lakáspiac élénkítése, a lakáshitelezés problémáinak kezelése érdekében – igaz, ezek többsége az elmúlt hetekben már kiszivárgott. Ismét javasolják például az euróalapú lakáskölcsönök bevezetését. Ezt a javaslat azzal indokolja, hogy a forintalapú lakáskölcsönök kamata magas, 10-11 százalék körül van, a lakosság viszont csak százalékosan egy számjegyű hiteldíjakat képes megfizetni, és ezt a közös uniós fizetőeszközben denominált kölcsönökkel el is lehetne érni. A javaslat megfogalmazói szerint az euróalapúakra vonatkozó szigorúbb fedezeti szintek pedig megfelelő biztosítékot jelentenek a háztartások túlzott eladósodása ellen.

Alacsonyabb lakáshitelkamatokat kamattámogatással is el lehetne érni. Erre vonatkozó javaslat is van a dokumentumban. Használt lakások esetében 5, új lakás esetében 10 millió forint támogatott kölcsönt javasolnak alapesetben a megfogalmazók, gyerekes családoknál azonban ezt az összeget a gyerekek számától függően akár 15 millióig is felemelnék. A támogatás mértéke – a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem térne el a használt és az új lakásoknál, és mindöszsze öt évre szólna, ráadásul évről évre csökkenne.

Az állam csak forintalapú és állampapírhozamokat követő kamatú lakáskölcsönöket támogatna, azokat is csak akkor, ha a bank vállalja, hogy a referenciahozamhoz kötött felárat a futamidő végéig nem változtatja. Ezzel a módszerrel a 2010. decemberi állampapírhozamok alapján – akkor az ötéves államkötvény referenciahozama 6,89 százalékos volt – az ügyfél az első évben 7,35, az ötödikben pedig 8,72 százalékos kamat mellett fizethetné a hitelét, amelynek piaci kamata 10,79-os lenne. A költségvetésnek ez az intézkedés a számítások szerint a program első évében 3, a másodikban 11, a harmadikban pedig 21 milliárd forintjába kerülne.

Szintén gátja a lakáshitelezés fellendülésének a bankadó. A javaslat szerint a közterhet újra kellene gondolni, úgy, hogy az adónem a lehető legrövidebb ideig álljon fenn, másrészt pedig meg kellene engedni, hogy a hitelintézetek csökkenthessék az adóalapot olyan tételekkel, amelyek a lakáscélú hitelezés problémáinak megoldására szolgálnak. Ilyen csökkentő tényező lehetne például a lakáscélú hitel- és lízingállomány, de azok a bankok is kaphatnának kedvezményt, amelyek átvállalják az ügyfeleiktől a svájci frank árfolyam-emelkedéséből fakadó terheket vagy azok egy részét.

Egy másik megoldást is tartalmaz a javaslat az alpesi devizában eladósodottak számára. Ennek lényege: a kölcsön törlesztőrészleteit az ügyfél három éven át 190 forintos frankárfolyam mellett fizetné, az így csökkentett és az eredeti részletek közötti különbözetre pedig állami garancia mellett kaphatna áthidaló forintalapú hitelt. A havonta keletkező különbözet egy technikai számlán gyűlne, és három év után kezdődne a visszafizetés, úgy, hogy a futamideje pontosan a lakáshitel futamidejének végéig tartana ki. Az áthidaló kölcsön kamata háromhavi Bubor plusz maximum 3 százalék lenne.

Szintén a nehéz helyzetben lévő hiteleseknek jöhet jól, hogy a borsos közjegyzői tarifákat is visszavágnák. Jelenleg ugyanis minden fizetéskönnyítést tartalmazó banki megoldásnál módosítani kell a hitelszerződéseket, de ez csak közjegyzői közreműködéssel történhet, a több tízezer forintos díj pedig indokolatlanul súlyos megterhelést jelent az adósoknak. A végrehajtási záradékolás közjegyzői költségeinél is rendet tennének az OTT tagjai, egy jogszabály-értelmezési pontatlanságot kihasználva ugyanis a Közjegyzői Kamara – a korábbi bírósági gyakorlattól eltérően –, amennyiben adóstársak is szerepelnek a szerződésben, a végrehajtáshoz kapcsolódó 70-80 ezer forint körüli díjat minden adóssal megfizetteti. A javaslat megfogalmazói szerint ez a jogszabály-értelmezés indokolatlanul magas többletköltséget ró a végrehajtási eljárásban szereplő ügyfelekre.

A kilakoltatási moratórium feloldását is szorgalmazza a javaslat, hiszen a jelenlegi jogi környezet mentesíti a nem fizető lakossági ügyfeleket a felvett hitelért fennálló végső felelősség alól. Ezzel pedig sokan visszaélnek, óvatos becslések szerint is a nem fizetők legkevesebb 10-15 százaléka nem azért nem törleszti a kölcsönét, mert nem képes rá, hanem mert nem akarja. A moratórium érezhetően növeli a probléma társadalmi szintű méretét, emellett ha megkérdőjeleződik a lakossági jelzálog-hitelezés finanszírozásának a biztonsága, fennáll a veszély, hogy a nemzetközi hitelminősítők leminősítik a hazai bankokat, amelyek így nehezebben jutnak forráshoz, s kamatemelésekre kényszerülnek.
Nagy mennyiségű ingatlant persze a moratórium feloldása után a kereslet korlátossága miatt nem lenne célszerű a piacra zúdítani, így az OTT javasolja: vezessenek be mennyiségi határokat. Kvótarendszert kellene megalkotni, amely alapján a 90 napon túli hátralékkal rendelkezők követeléseinek negyedévente maximum az 5 százalékát bocsáthatnák árverésre.