Vihar a parketteken
Az európai részvényindexek zuhanását fűti, hogy egyre több jel érkezik arról, hogy a gazdasági növekedés lassul szerte a világban. Az európai szuverén adósságválság tovaterjedése is fokozhatja az aggodalmakat. A DAX és a többi meghatározó index is elveszítette a fontos támasznak tekintett (és sokak által az emelkedő trendet meghatározó) 200 napos mozgó átlagot, amely trendfordulót jelenthet, és persze nem használ a piacoknak Amerika leminősítése sem.
Az igazán aggasztó viszont az, hogy az elemzők teljesen tanácstalanok a tőzsdék várható mozgását illetően, vagyis az indexek viselkedése még akár hetekig teljességgel kiszámíthatatlan maradhat. Egyelőre nem tudni, meddig folytatódik a lejtmenet a tőzsdéken, mivel a befektetők továbbra sem látják egyértelmű jelét az adósságválság megoldásának – vélekedtek az MTI által megkérdezett szakértők.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a befektetők egyelőre azzal számolnak, hogy az Egyesült Államok és a dél-európai államok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és a növekvő kötvényhozamok miatt fenntarthatatlan pályán mozognak – mondta Kuti Ákos. Hozzátette: az is elvette a befektetők kedvét, hogy jelentősen romlottak a növekedési kilátások.
Az elemző hangsúlyozta: a kötvény-, részvény- és devizapiac között nagy az „együtt mozgás”, így például egy amerikai részvénypiaci eséskor csökkennek az európai indexek, és a nyersanyagpiacok is esnek, egyes devizák gyengülnek, a befektetők pedig az aranyba menekülnek. Kifejtette: a konkrét hírek már nem tudják tompítani az esést, az államoknak kell „kiállniuk” és olyan hiteles programokat bejelenteni, amelyek a két faktor – adósság és gazdasági növekedési kilátások – közül legalább az egyikben megoldást kínálnak.
Kuti Ákos rámutatott: a tőzsdei esést Európa-szerte a bankszektor vezeti, ugyanakkor a közszolgáltatók, távközlési cégek, energia- és gázszolgáltatók viszonylag „jól állják a sarat”, de ez sem garancia arra, hogy később nem fognak esni. Ádám Zoltán, a DZ Bank budapesti elemzési részlegének a vezetője elmondta: a Budapesti Értéktőzsde teljesítményére a negatív nemzetközi hangulat mellett az is rányomja a bélyegét, hogy Magyarországot sérülékeny gazdaságként tartják számon a befektetők, elsősorban a magas külső és államadóssága miatt.
A tőzsde mellett a devizapiacon sem alakultak tegnap fényesen az események: a svájci frank újabb történelmi csúcsra, 265 forint fölé emelkedett a hazai fizetőeszközzel szemben a tőzsdei zárások után.
A hét végére már jön a törlesztési árfolyam
Pénteken hatályba lép a törlesztési árfolyamról szóló jogszabály, így az érintett devizahitelesek a hét végétől kérhetik bankjuknál annak alkalmazását. Az ideiglenesen – három évig – alkalmazható rögzített árfolyam az eurónál 250, a svájci franknál 180, száz japán jennél pedig 200 forint. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a rögzített árfolyamot csak az igényléstől számított két hónap után igényelhetik az ügyfelek, és csak olyanok, akik nem estek 90 napon túli késedelembe a hitelükkel. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: a rögzített árfolyamot választó devizahitelesek szerződését közjegyzői okiratba kell foglalni, erre a közjegyzők készen állnak ugyan, de még hiányzik az a rendelet, amely a módosító szerződésblankettát tartalmazza. A korábbi nyilatkozataik alapján a bankok arra számítottak, hogy az ingatlanhitelt törlesztő devizaadósok 10-15 százaléka kíván majd élni a törlesztési árfolyam lehetőségével, ám az utóbbi napok devizapiaci fejleményei nyomán várhatóan emelkedik az ezt a lehetőséget igénybe vevő adósok száma. Az MTI számításai szerint ugyanis egy átlagos, 5 millió forint körüli, 25 éves futamidejű, svájci frankban felvett hitel törlesztőrészlete az áprilisi 50 ezer forint körüli összegről több mint 10 ezer forinttal, 60 ezer fölé nőhet, hiszen áprilistól augusztusig 20 százalékkal emelkedett az árfolyam. Nem járnak sokkal jobban a jenadósok sem, száz jen április közepén 225 forint volt, július közepére azonban árfolyama elérte a 245 forintot, és mára 250 forint fölé emelkedett.
A korábbi nyilatkozataik alapján a bankok arra számítottak, hogy az ingatlanhitelt törlesztő devizaadósok 10-15 százaléka kíván majd élni a törlesztési árfolyam lehetőségével, ám az utóbbi napok devizapiaci fejleményei nyomán várhatóan emelkedik az ezt a lehetőséget igénybe vevő adósok száma. Az MTI számításai szerint ugyanis egy átlagos, 5 millió forint körüli, 25 éves futamidejű, svájci frankban felvett hitel törlesztőrészlete az áprilisi 50 ezer forint körüli összegről több mint 10 ezer forinttal, 60 ezer fölé nőhet, hiszen áprilistól augusztusig 20 százalékkal emelkedett az árfolyam. Nem járnak sokkal jobban a jenadósok sem, száz jen április közepén 225 forint volt, július közepére azonban árfolyama elérte a 245 forintot, és mára 250 forint fölé emelkedett. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.