Készülnek a jegybankok, újra itt az aranykészletezés kora?

Az elmúlt évtizedben hatalmas mértékben megemelkedett az aranytartalékok aránya az eurózóna tagállamainak tartalékain belül, ami jelentős mértékben a nyersanyag árának drágulására vezethető vissza. Amennyiben az euró-pénzrendszer a reá nehezedő válság terhei alatt összeroppanna, és a tagországok ismét saját nemzeti valutáik visszaállítására kényszerülnének, a legtöbbjük rendelkezne annyi nemesfémmel, hogy e mögé legalábbis bizonyos fokú aranyfedezetet biztosítson.

Mindenesetre ez következik az Arany Világtanács (WGC) által aktuálisan közzétett adatokból a világ jegybankjainak aranykészletére vonatkozólag. E szerint az euró-tagországok aranytartalékának aránya a devizatartalékokhoz képest az évezred eleji 28 százalékról mostanra 64 százalékra emelkedett. A világátlag ehhez képest mindössze 13,3 százalék. Ennek a növekedésnek a nagy része az arany árfolyamának kedvező alakulására vezethető vissza, ami fordított perspektívából nézve éppenséggel a tartalékdevizák leértékelődéseként is értelmezhető. Az arany kurzusa 2000 első negyedévében 276,75 dollár volt, majd innét drágult a nemesfém 500 százalékkal a jelenlegi 1.620 dollár környéki szintekre. A világ nemzeti bankjainak aranykészlete ezzel szemben csökkenő tendenciát mutatott 2000-től (33.418 tonna) 2009 első negyedévéig (29.955 tonna), amíg be nem következett egy fordulat a jegybankok tartalékképzési stratégiájában, és ismét növekedésnek nem indultak az időközben ismét 31.282 tonnát elérő intézményi aranykészletek.

Az eurózóna tagállamaiba ugyanakkor ez a fordulat egyelőre még nem érkezett meg. Itt az aranytartalékok volumencsökkenésének eddig legfeljebb csak a lassulása figyelhető meg. Míg az eurótagok 2000-ben még 12.644 tonna arannyal rendelkeztek, mostanra a készleteik 10.788 tonnára estek vissza, ami 17 százalékos csökkenésnek felel meg. Ennek ellenére az aranytartalékok dollárban kifejezett értéke a világpiaci árfolyam-növekedésnek hála 112,5 milliárd dollárról 576,6 milliárd dollárra hízott. A magyar aranytartalékok ugyanezen időszak alatt csak minimálisan csökkentek 3,14 tonnáról 3,08 tonnára, de az értékbeni emelkedés az MNB-nél is megmutatkozott 27,95 millió dollárról 164,42 millió dollárra.

A külkereskedelmi többlet eredményeként keletkező európai devizatartalékok ezzel egy időben alig változtak. 2000-ben az eurózóna-országok nemzetközi tartalékainak értéke 285 milliárd dollár volt, és ma is csak éppen hogy 320 milliárdra rúg. Ezzel a kontinensnek a közös európai pénzt használó felében az arányok látványosan a sárga nemesfém javára dőlnek el. Az arany dominanciája a tartalékokon belül ugyanakkor országonként eltérő. Az Unió legnagyobb gazdaságának számító Németországban az elmúlt bő évtizedben 33,3 százalékról 72,8 százalékra emelkedett az arany részaránya a tartalékokban, a legnagyobb azonban mégis Portugáliában ez az arány: 90,9 százalék.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az euróövezeti trenddel szemben gyökeresen ellentétes a kép a pénzügyi stabilitás mintaországának tekintett Svájcban. Míg a svájci tartalékok 2000-ben még 43,4 százalékban aranyban testesültek meg, a nemesfém aránya mostanra csak 17 százalékot tesz ki.