Végre egy jó hír: megkapják a nyugdíjat a pénztártagok

Az Országgyűlés honlapja szerint csak a köztársasági elnök aláírására vár már az a törvény, amely egyebek között rendezi a magánnyugdíjpénztárban maradt tagok nyugdíját is. A ma már csak mintegy 75 ezer embert érintő jogszabály kimondja majd, hogy az 2010 novemberétől – vagyis akkortól, amikortól a magánkasszák tagjainak minden járuléka kizárólag a tb-be kerül, és a magánnyugdíjpénztárba semmit sem fizetnek – szerzett szolgálati időre teljes nyugdíj jár majd a tagoknak.

A tagdíjbefizetések nélkül maradt magánkasszák hosszú távú fennmaradása persze kérdéseses, a törvény úgy tűnik, úgy akarja ezt a helyzetet kezelni, hogy a végelszámolással megszűnő intézmények tagjainak is megadja azokat a jogokat, amelyeket a tavaly és önként idén visszalépett pénztártagok megkaptak. Így az egypilléres rendszerbe később visszakerülők is felvehetik majd a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést, méghozzá adómentesen, sőt ha a pénzt egy önkéntes nyugdíjpénztári számlára utalják majd, további adókedvezményre lesznek jogosultak. Az önként visszalépett egykori pénztártagoknak annyi kedvezményük marad, hogy özvegyeik jogosultak lehetnek özvegyi járadékra is, ha annak összege magasabb az özvegyi nyugdíjénál. Ezt a járadékot a korábbi ígéretekkel szemben nem csak a tavalyi, de az idei visszalépők hozzátartozói is megkaphatják.

A magánnyugdíj-pénztári tagok elviekben az öregségi nyugdíj megállapítását követően is átutalhatják magánnyugdíj-pénztári követelésüket az állam számára, ebben az esetben úgy kell számukra kiszámítani a nyugdíjat, mintha mindig is csak az első pillérben lettek volna. Vagyis a pénztártagok elméletileg az utolsó pillanatban, a nyugdíj megállapítása után is változtathatnak, ha kedvezőbbnek találják az állami nyugdíjat a vegyesnél.

A kihirdetésre váró jogszabályban csak érintőlegesen esik szó az állami nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlákról. Ezekre várhatóan még éveket kell várni, hiába ígérte meg 2010 végén Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a visszalépett tagok már az idén saját számlájukon követhetik nyomon a befizetéseiket a tb-rendszerbe. Egyelőre ugyanis egy hosszú évekig tartó adategyeztetési eljárás indul csak el, amely során a nyugdíjbiztosító a biztosítottak szolgálati idejét, 1987. december 31-ét követően kapott nyugdíjjárulék-köteles jövedelmét, befizetett járulékait, és azokat a szolgálati időnek minősülő időszakokat térképezi majd fel, amelyek után nem történt járulékfizetés. A nyugdíjbiztosító értesíti majd a biztosítottakat azokról az adatokról, amelyeket megismert, az érintettek pedig jelezhetik, ha valami nem stimmel.

Első körben, 2014 végéig az 1955 és 1959 között született biztosítottaknál végzik el az adategyeztetést, az 1960 után születettekre csak ezt követően kerül sor, az ő adataikat 2015. január 1-től ötéves korcsoportonként gyűjti majd össze a nyugdíjbiztosító úgy, egy-egy korcsoport kiértékelésére két évet kap. Ez azt jelenti, hogy egy 1980 körül született járulékfizető elvben akár egy évtizedet is várhat arra, hogy elkezdjék az adatainak az egyeztetését.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvény is módosul a kihirdetésre váró jogszabály alapján. A törvény szerint azoknál a pénztártagoknál, akiknél 2012. január 1-je előtt állapítottak meg rokkantsági vagy baleseti nyugdíjat, a szolgáltatás igénylésének időpontjától függetlenül a 2011. december 31-én érvényes szabályokat kell majd alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a tavaly év végéig rokkanttá nyilvánított nyugdíjasok továbbra is adó- és járulékmentesen férhetnek hozzá az önkéntes pénztári számlájukon lévő összeghez.

A jogszabály megváltoztatására azért volt szükség, mert a rokkantsági nyugdíjak rendszerének idei átalakítása után – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – a rokkantnyugdíjasok az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt nem vehették volna fel az önkéntes pénztárakban felhalmozott megtakarításukat.

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár honlapján például jelenleg tájékoztatja az ügyfeleket, a „rokkantsági nyugdíjszolgáltatásra” irányuló kérelmek kifizetését jogszabályváltozás miatt megszűntette. Az eljárás megszűntetésére azért volt szükség, mert most már nem minősül nyugdíjnak a rokkantsági ellátás. Ha kihirdetik a törvényt, vélhetően az elmúlt hónapokban elutasított tagok is hozzájuthatnak majd a pénzükhöz.

Mi lesz a magánkasszákkal?
A magánnyugdíjpénztárak száma a végelszámolások és összeolvadások miatt a tavaly év eleji 18-ról az idén várhatóan nyolcra csökkent. A tagság létszáma eközben az idei visszalépők miatt 75 ezer környékére zsugorodhatott. A jelenlegi jogszabályi feltételek mellett a pénztárak hosszú távú fennmaradása mindenképpen kérdéses, hiszen a járulékbefizetések megvonása után az intézmények működési bevétele megszűnt, egyedül az esetleges tagdíj-kiegészítésekből, illetve a tagok által önként teljesített befizetésekből vonhatnak el a működésükre egy minimális összeget.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint az intézmények tavaly csaknem 6 milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el, az idén az első negyedévet pedig 212 millió forintos deficittel fejezték be. A kasszák átmenetileg a korábbi években felhalmozott tartalékaikból igyekeznek átvészelni a nehéz időszakot, hosszú távon viszont csak akkor maradhatnak életképesek, ha a tagság tagdíjat fizet, vagy adományokkal járul hozzá az intézmények fennmaradásához.