Vizsgálják a Bubort is

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indít a budapesti bankközi kamatláb, a Bubor meghatározásával kapcsolatban; a vizsgálat néhány hónapot vehet igénybe – jelentette ki Binder István, a PSZÁF szóvivője tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A szóvivő hangsúlyozta: nincs semmilyen előzetes feltételezésük vagy gyanújuk, mindössze azt szeretnék megvizsgálni, hogy a Bubor meghatározása megfelelően történik-e.
„Mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez a folyamat hogyan zajlik, ezeket hogyan szabályozzák, ellenőrzik” – mondta a szóvivő.

A kamatjegyző több mint 10 pénzintézet által küldött adatok alapján állapítják meg különböző időszakokra a Bubort; ennek szintje jelenleg futamidőtől függően 5,8 és 6,8 százalékpontig terjed – közölte Binder István. Azt is kifejtette, hogy a Bubor fontos költségeleme lehet egy-egy hitelnek akkor, ha a bank nem a saját, hanem egy másik bank forrásaiból finanszíroz.

Hozzáfűzte: egy közelmúltbeli – 2012. áprilisi – jogszabályváltozás alapján az újonnan kiadott lakáshiteleknél már csak referenciamutatóhoz köthető hiteleket lehet nyújtani, és az egyik ilyen referencia-mutatószám éppen a Bubor. Van tehát egy olyan ügyfélkör, akinek a hitelköltségére közvetlenül hat a budapesti bankközi kamatláb, tehát nem mindegy, hogy ezt szabályosan képezték-e – hívta fel a figyelmet a pénzügyi felügyelet szóvivője. A Bubornak egyébként nem csak a lakossági hiteleknél jut kitüntetett szerep, a vállalkozói forintkölcsönöknél létezése óta az volt a viszonyítási alap.

A bankközi kamatlábak mértékére a mögöttünk lévő nyáron terelődött rá a figyelem: akkor pattant ugyanis ki a londoni bankközi ráta (Libor) manipulálásával kapcsolatos botrány, amely július elején napokig vezette a híradásokat. Akkor derült ugyanis ki, hogy évekkel korábban pénzügyi szolgáltatók megkísérelték befolyásolni a brit bankközi kamatláb mértékét.

Elsőként a Barclays neve merült fel az ügyben, miután 290 millió fontos bírságot kapott az általa elkövetett szabálytalanságokért. Bár a bank részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatot ígért az ügyben, a botrány kirobbanásától számított három napon belül sem elnöke, sem vezérigazgatója nem volt a helyén. Rövid időn belül viszont terjedni kezdett a botrány, és néhány hét után már nagyjából húsz bankról lehetett tudni, hogy érintett a manipulációs ügyben. A hatóságok által vizsgált bankok ráadásul nem csak Nagy-Britanniában és az EU-ban működnek: képbe kerültek amerikai és svájci szereplők is.

A Egyesült Államokban a hatóságok látókörébe került a Bank of America, a Deutsche Bank, a Citi, a UBS, a JP Morgan. Nagy-Britanniában a Barclays mellett a Lloyds, az HSBC és az RBS is bajban lehet, de lehet, hogy fizetnie kell a máig tartó vizsgálatok után a svájci-japán Mitsubishi-UFJ-nek és a Crédit Suisse-nek is. A szakértők mindenesetre több tízmilliárd dollárra becsülik a Libor manipulációjából eredő károkat: ezek tükrében nem csoda, hogy napirendre került a bankközi kamatláb számítási módjának felülvizsgálata is.

A bankközi irányadó ráta a változó kamatozású betétek és hitelek árazásánál, emellett a tőzsdei és a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek elszámolásánál jelent referenciaszintet, a pénzügyi szolgáltatóknak és ügyfeleiknek egyaránt. Ahhoz, hogy a Bubor széles körben elfogadott és alkalmazott legyen, az MFT tagjai a Magyar Nemzeti Bankkal közösen továbbra is működtetik az annak napi megállapítását szolgáló fixingeljárást.

A bankközi irányadó ráta a változó kamatozású betétek és hitelek árazásánál, emellett a tőzsdei és a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek elszámolásánál jelent referenciaszintet, a pénzügyi szolgáltatóknak és ügyfeleiknek egyaránt. Ahhoz, hogy a Bubor széles körben elfogadott és alkalmazott legyen, az MFT tagjai a Magyar Nemzeti Bankkal közösen továbbra is működtetik az annak napi megállapítását szolgáló fixingeljárást. -->