A Stabilitás Pénztárszövetségbe tartozó intézmények – ez vagyon alapján a szektor 90 százalékát jelenti – a kezelésükbe tartozó vagyon 99,97 százaléka legalább az infláció elérő nyereséget produkáltak. A pénztári vagyon 60 százalékán 15 százalékosnál is nagyobb hozam keletkezett, ha pedig a teljes szektor teljesítményét átlagolnák, 15,57 százalékos hozamot kapnánk.
A szép eredmények ellenére a szektor még mindig zsugorodik. A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma az év végén már 70 ezer fő alatt volt, az önkénteseké is csökkent, a szövetség tagjainál 1,11 millió ügyfél volt már csak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona tavaly komoly mértékben nőtt, 834 milliárd forintról 919 milliárdra, ebben Lehoczky szerint a hozam játszotta a legfontosabb szerepet. A tagdíjbevételek elmaradnak a 2007-es, 2008-as csúcsoktól, a szövetségben azonban már annak is örülnek, hogy 2012-ben 2011-hez képest nem csökkentek a befizetések, hiszen a cafeteria-elemek között nagy a verseny.
A nyugdíjpénztárak ráfordításait számottevő mértékben már nem lehet csökkenteni, a bevételek azonban tavaly sem fedezték a kiadásokat, így a szektor a PSZÁF adatai szerint 1,4 milliárd forintos működési veszteséget halmozott fel. Lehoczky szerint azonban a helyzet ennyire nem rossz, olyan években ugyanis, amikor pozitív hozamot ér el egy pénztár, a nem fizető tagok egyéni számlájáról a hozam terhére le lehet vonni azt az összeget, amely a minimális befizetés esetén a működési tartalékba kerülne, így 700 millió forinttal csökkenhet a veszteség.
Az egészségpénztáraknál jobb a helyzet. Az intézményeknél a tagok száma is nőtt tavaly, és lassan megközelíti az önkéntes nyugdíjpénztári tagságét. A tavalyi tagdíjbevétel 61 milliárd forint volt, ez csaknem 10 százalékkal nagyobb a 2011-esnél. Az egy pénztártagra jutó vagyon is növekedett, egy átlagos számlán az év végén csaknem 64 ezer forint volt.
Lehetséges megoldás lenne, ha nem csak 15 évig nyújthatnának a pénztárak egyösszegű szolgáltatást. A pénztárak ugyanis, hiába lenne ez a kötelességük, járadékot nem tudnak fizetni. A pénztártagok annyit tehetnek, hogy a 100 százalékos nyugdíjért cserébe visszalépnek a tb-be, vagy megvárják, amíg változik a jogszabály.
Lehetséges megoldás lenne, ha nem csak 15 évig nyújthatnának a pénztárak egyösszegű szolgáltatást. A pénztárak ugyanis, hiába lenne ez a kötelességük, járadékot nem tudnak fizetni. A pénztártagok annyit tehetnek, hogy a 100 százalékos nyugdíjért cserébe visszalépnek a tb-be, vagy megvárják, amíg változik a jogszabály. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.