Augusztus 1-től a megtakarítások kamatát és árfolyamnyereségét a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO) is terheli majd, de akárcsak hét évvel ezelőtt, a kamatadó kulcsának 20 százalékosra emelése idején, ezúttal is akadnak „kiskapuk” a rendszerben. Most azonban a bankok nem rohanták meg az ügyfeleket EHO-mentességet ígérő ajánlatokkal, mint 2006-ban, aminek több oka is van. „A mostani helyzet nem hasonlítható a 2006-os lázhoz” – mondják a Budapest Bank szakértői.
Akkor ugyanis minőségi változásról volt szó, míg most csak mennyiségiről, a most bevezetett plusz teher mértéke is lényegesen alacsonyabb, és az átmeneti szabály kevesebb lehetőséget biztosít a közteher kikerülésére, mint a kamatadó bevezetésénél – mondják a Budapest Banknál. A K&H szerint az egyik legfontosabb különbség, hogy míg 2006-ban mindenki megkapta a teljes adómentességet, aki a kamatadó hatályba lépése előtt elindította a lekötését vagy más befektetését, most az EHO-fizetési kötelezettség életbe lépése előtt megkezdett megtakarítások már nem kapnak teljes körűen mentességet, hanem az átnyúló betéteknél vagy befektetéseknél arányosan meg kell fizetni a közterhet. Egyedül azok a befektetések mentesülhetnek továbbra is a közteher alól, amelyeket még 2006. szeptember 1-je előtt indítottak el kamatadó-mentesen az ügyfelek.
A tartós befektetési számláknál (TBSZ) azért maradt egy kiskapu. Több bank honlapján is felhívják a figyelmet arra, hogy az e hónap végéig megnyitott TBSZ-eken a még az idén elhelyezett megtakarítások mindenképpen EHO-mentességet élveznek. (Később ez a kedvezmény már csak akkor jár, ha a megtakarítást legalább három évig ott tartja az ügyfél a számlán.) TBSZ-t bárki nyithat már 25 ezer forint elhelyezésével, nagyobb összeggel viszont ráér később is feltölteni, akár az év végéig is kivárhat ezzel. Akinek például olyan lekötött bankbetétje van, ami csak augusztus 1-je után jár le, annak érdemes lehet most megnyitni egy ilyen számlát, hiszen ha a megtakarítását augusztus 1-jét követően, de még december 31. előtt ezen a TBSZ-en köti le, akkor is mentesül az EHO alól, ha csak néhány hónapig tervezi ott tartani a pénzét.
Ez a lehetőség sokak fantáziáját megmozgathatta: a Budapest Banknál, a K&H-nál és a Citibanknál is azt tapasztalják, megnőtt az érdeklődés a TBSZ-ek iránt, a hosszú távú megtakarításoknak pedig a hitelintézetek is örülnek, több kampány is szól ezekről. A FHB például sokatmondóan a TBSZ Adóelőny nevet adta új betétjének, amelyet július végéig igényelhetnek az ügyfelek 6 vagy 12 hónapos időtávra, de a Citinél és a K&H-nál is a TBSZ-szel kampányolnak most. Több banknál is megfigyelhető, hogy a kamatcsökkentési periódus ellenére is emelkedtek a TBSZ-re leköthető betétek kamatai. A Bankráció.hu adatai szerint az Erste Banknál emelkedett a 18, a 36 és a 60 hónapos tartós lekötött betétek kamata, utóbbiaknál több mint 1 százalékponttal, 5 százalékosra nőtt a bónusz. A Raiffeisennél szintén nőttek a betétkamatok a TBSZ-es lekötéseknél, igaz, ez a bank más betéteknél is emelte a rátákat.
Különlegesebb, a kamatot előre kifizető konstrukciókkal próbálkozik eközben az OTP, amely nemrég egy ilyen kötvényt bocsátott ki. A másfél éves futamidejű, évente 4,25 százalékos kamatot fizető hitelpapírt július 29-ig lehet jegyezni. Mivel a kamatot még augusztus 1-je előtt jóváírják az ügyfél számláján, így EHO-mentesen felveheti az ügyfél, aki a kötvény tőkerészét persze csak a futamidő végén kapja meg. Hasonló elven működik a hitelintézet 12 hónapos „KamatMOST” fantázianevű betétje is, előre kifizetik a kamatot, a tőkét pedig a lejáratkor veheti fel a kliens.
Új alapok jöhetnek
Augusztustól EHO-mentesség csak azoknak jár majd, akik hosszabb, minimum hároméves távon takarékosnak, vagy pedig magyar, illetve EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett állampapírt vásárolnak. A jogszabály szerint emellett az olyan befektetési alapok megvásárlói is mentesülnek az EHO-kötelezettség alól, amelyek vagyonukat szabályzatuk szerint legalább 80 százalékban az említett állampapírokban tartják.
A hazai befektetésialap-piacon jelenleg nem sok ilyen konstrukció lehet, a Pioneer pénzpiaci alapja ezek közé tartozik, ők az alapszabályt lapunk információi szerint már módosították is az EHO-mentesség érdekében, jelenleg a pénzügyi felügyelet jóváhagyására várnak ezzel kapcsolatban. A Világgazdaság úgy tudja, a piaci szereplők közül többen is készülnek olyan pénzpiaci alapok indítására, amelyek deklaráltan legalább 80 százalékban magyar forint állampapírokat tartanak majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.